Mikor decemberben a Hír TV különböző, jórészt jelentéktelen ügyeket kezdett kinyomozni a kormányellenes tüntetések szervezőiről, többen szándékosan leplezték le saját, korábbi pitiáner ügyeiket. Így tett Vágvölgyi B. András is, aki azt
írta: Áder Jánossal együtt ült 1978-ban a katonai fogdán, ahová Áder azért került, mert részegen lövöldözött. Áder közleményben
helyesbített: azt írta, valóban volt fogdán, nem is egyszer, hanem kétszer. Egyszer, mert rajparancsnokként nem volt hajlandó a többieket kiküldeni reggeli tornára egy hideg hajnalon, másodszor – mikor Vágvölgyivel együtt ült – pedig azért, mert egy éjjeli meccsnézést követően elaludt az őrségen. „
Se őrhelyelhagyás, se ittas lövöldözés, se börtön” nem volt – szögezte le a köztársasági elnök, aki azonban nem elégedett meg a helyesbítéssel, és pert is indított egyrészt Vágvölgyi B. András ellen, másrészt az Index ellen, mert a portál is írt a történetről. Áder egy-egymillió forint
sérelemdíjat kért a portáltól és Vágvölgyitől. A köztársasági elnök arra hivatkozott, hogy az ügy miatt magyarázkodásra kényszerült és a hamis állítások megingathatják a tisztségébe vetett közbizalmat.
Az elsőfokú döntés pénteken született meg az ügyben: az Index elleni keresetet elutasította a bíróság, mivel a portál az általában elvárhatóság követelményeinek megfelelően járt el, tényszerűen tudósított egy közéleti vitáról – mondta el a Mandinernek Bodolai László, az Index ügyvédje. A portál a vitatott
cikkében leírta: Vágvölgyi sem biztos benne, hogy Áder valóban részegen lövöldözött. Az Index azt is hozzátette, hogy legenda lehet az ügy egy része, hiszen részeg lövöldözést nem lehetett volna egykönnyen 30 nap fogdával megúszni; később pedig
külön cikket írtak a köztársasági elnök hivatalának válaszáról is – emlékeztetett Bodolai.
Vágvölgyi B. Andrást viszont arra kötelezte az elsőfokú ítélet, hogy ötvenezer forint sérelemdíjat fizessen Áder János részére. Vágvölgyit a TASZ képviselte a perben. A TASZ ügyvédjének, Baltay Leventének felvetettük, hogy Vágvölgyi ezek szerint valótlanul állította, hogy részeg lövöldözés miatt került katonai fogdába Áder, és ehhez képest nem üdvözlendő-e, hogy csak ötvenezer forint sérelemdíjat kell fizetnie egymillió helyett? Az ügyvéd ezzel kapcsolatban leszögezte: szerintük Vágvölgyi véleményt mondott, és nem tudatosan sértette Ádert, csak egy katonatörténetet mondott el. Ráadásul Ádert amúgy sem érte súlyos jogsérelem, mert egy katonatörténet miatt nem csorbult a jóhírneve a köztársasági elnöknek. Kérdésünkre Baltay hozzátette: az ilyen perekben nem szokták elrendelni a valóság bizonyítását, így itt sem vizsgálták, hogy valójában mi miatt ült fogdán Áder 1978-ban. Mint mondta, „ilyenfajta ügyekben nem érdekes igazából, hogy mi történt”, Vágvölgyi pedig tulajdonképpen elismerte, hogy ezek szerint egy legendáról van szó és rosszul emlékezett.
A TASZ szerint azért kellett volna a bíróságnak Áder keresetét elutasítania, mert nem volt jogsérelem, de még ha volt is, egy köztársasági elnöknek többet kell tűrnie. Baltay Levente kérdésünkre elmondta, hogy valószínűleg fellebbezni fognak az ügyben, de előbb látni szeretnék az írásos indokolást. Hozzátette: az is elképzelhető, hogy Áder János is fellebbezni fog, hiszen az Index vonatkozásában elveszítette a pert, és Vágvölgyit sem kötelezték annyi sérelemdíjra, amennyit Áder kért. Kérdésünkre, hogy akár Strasbourgig is elviszik-e az ügyet, Baltay azt mondta: ennek a lehetőségéről még korai gondolkodni, mert előbb ki kell meríteni a hazai jogorvoslatokat, ami a másodfok után akár felülvizsgálatot, vagy alkotmányjogi panaszt is jelenthet.