A Németországban január elsejétől bevezetett 8,5 eurós minimális óránkénti munkabér azokra a fuvarozást végző munkavállalókra is vonatkozik, akik nem német cégeknek dolgoznak, sőt, akár nem is Németországból vagy Németországba szállítanak, hanem csak áthaladnak az országon. Az Európai Bizottság szerint a szabályozás uniós jogot sérthet.
Az Európai Bizottság hivatalosan magyarázatot kért a német kormánytól arról, hogy miért terjed ki a minimálbérről szóló törvény hatálya a külföldi fuvarozó cégek alkalmazottaira akkor is, amikor csupán átutaznak az országon – írta a Der Spiegel.
A német hírmagazin pénteken megjelent számában azt írta, hogy a brüsszeli bizottság hozzákezdett az esetleges kötelezettségszegési eljárást megelőző úgynevezett strukturált párbeszédhez. Ennek első lépéseként Violeta Bulc közlekedési biztos levélben felvilágosítást kért a német munkaügyi minisztériumtól, hogy „milyen magasabb közérdek” indokolja a minimálbérre vonatkozó szabályozásnak azt az elemét, amely szerint az óránkénti bruttó 8,5 eurós (mintegy 2600 forint) minimálbér a külföldi szállítmányozó cégek alkalmazottainak is jár, amíg német területen végeznek munkát, akkor is, ha nem Németországba vagy Németországból szállítanak árut, hanem csak tranzitról van szó.
A minisztérium a lappal közölte, hogy konstruktív hozzáállással kezelik az ügyet és alapos tájékoztatást adnak a kormány felfogásáról, miszerint a szabály megfelel az uniós jognak. Amennyiben a konzultáció nem vezet eredményre, kötelezettségszegési eljárás indulhat Németország ellen.
Német hírportálok a héten az EB egy magas beosztású tisztségviselőjére hivatkozva azt írták, hogy több tagállamból érkezett panasz az ügyben, és a testületben a kérdés tanulmányozása nyomán az meggyőződés alakult ki, hogy nem fér össze a közösségi jogszabályokkal a Németországot érintő nemzetközi szállítmányozási tevékenységre kiterjedő szabály a minimálbérről.
Németországban január elsejével vezették be a valamennyi ágazatban egységesen kötelező, óránkénti 8,5 eurós minimálbér intézményét. A törvény az ország területén folytatott munkavégzésre vonatkozik, így azokban az esetekben is, amikor a munkavállaló csak ideiglenesen tartózkodik Németországban, és nem németországi székhelyű cég alkalmazásában áll.
Korábban az MTI érdeklődésére az ügyben illetékes vámhatóság egy szóvivője elmondta, hogy a közúti fuvarozó cégeknek előzetesen el kell juttatniuk a hatóságnak egy német nyelvű, úgynevezett munkavégzési tervet, amelyben jelzik, hogy ki, mikortól és várhatóan meddig végez teher- vagy személyszállítási tevékenységet az országban. A nyomtatványon nyilatkozniuk kell arról, hogy kötelezettséget vállalnak a német előírások betartására, és a hatóságok felszólítására bemutatják az ezt igazoló dokumentumokat, illetve azok német nyelvű fordítását. A német pénzügyminisztérium egy szóvivője elmondta, hogy a minimálbért szabályozó előírások betartását „természetesen” ellenőrzik, és ennek céljából 2019-ig összesen 1600 fővel növelik a vámhatóság személyi állományát.