Válságköltségvetést fogadtak el a reformátusok

 Bölcskei leszögezte, a hitéleti célú állami költségvetési támogatás 425 millió forinttal csökken, emellett a csökkenő betéti kamatok is bevételkiesést okoznak, így a Magyarországi Református Egyház 2015-ben 516 millió forinttal kevesebb pénzből gazdálkodik, mint egy évvel korábban.

 

Ez a bevételkiesés azt jelenti – írja a református.hu –, hogy az MRE 2015-ben államtól átvállalt feladatot egyáltalán nem finanszíroz a hitéleti célokra szánt forrásból. Ebből kifolyólag a Zsinati Tanács elé benyújtott költségvetés-tervezet nem számol számos oktatási intézmény, valamint a teljes egyházi felsőoktatás hitéleti alapból való finanszírozásával, másokét pedig jelentősen csökkenti (Wáli István Református Cigány Szakkollégium, Bethesda Gyermekkórház). Az államtól átvállalt feladatok központi adminisztrációs költségeit a továbbiakban nem a hitéleti alapokból finanszírozott egyházi adminisztráció viseli majd. Így is csak a beérkezett igények hatvanhat százalékát tudja finanszírozni a tervezett költségvetés. 

 

A tervezet szerint nem jut közegyházi forráshoz a jövő évi Csillagpont, az ennek párjaként tervezett családos találkozó, az énekeskönyvi bizottság, az Igazság és Élet című folyóirat, az Evangéliumi Színház, a Protestáns Újságírók Szövetsége (PRÚSZ), a Református Zenei Fesztivál (RZF) és a tábori lelkészség, valamint jövőre nem jelenne meg a Confessio című folyóirat sem, aminek működését felfüggesztik. Jelentősen csökken a Református Missziói Központ, valamint a Reformátusok Lapja támogatása is.

 

A költségvetés tervezetéről Bellai Zoltán, a gazdasági bizottság elnöke elmondta: annak fedezete 19,359 milliárd forint, szemben a 2014-es 19,298 milliárddal. Összességében tehát nem tapasztalható visszaesés, mivel ebben az összegben szerepelnek az államtól átvállalt feladatokra érkezett normatív támogatások is. (Ez utóbbiak terén 4 százalékos a növekedés 2014-ről 15-re.). A hitéleti működtetés terén a 2015-ös költségvetési tervezet 4,064 milliárd forinttal számol, szemben a 2014-es 4,58 milliárddal. (Ebből az alapműködési támogatás 1,852 milliárd forintot, a járadékkiegészítés 2098 millió forintot tesz ki.)

 

Az ingatlanjáradék, a szórványtelepülési és kistérségi állami támogatás, illetve az államtól átvállalt feladatok állami támogatása szinten marad, sőt utóbbi 4 százalékkal növekszik is. Utóbbin belül a köznevelési feladatok ellátása 8,952 milliárd forintról 11,086 milliárdra nő. A kötelezően választható hittan finanszírozása is növekszik, 1,012 milliárdra.  A fakultatív hittan (10372 fakultatív csoport) támogatása nő, 832 millióra, a közgyűjteményekre 839 millió forint, az egyházi intézményekben dolgozók bérkompenzációjára 500 millió forint jut (13 millióval kevesebb, mint 2014-ben).

 

Megrendítő a változás a közegyházi költségvetés esetében, amely egyik évről a másikra a felére csökken; 1,815 milliárd forintról 891 millióra. A választott testületek költségei enyhén nőnek, de felmerült az évi egyszeri zsinati ülésezés lehetősége is, mint további jelentős költségcsökkentő megoldás. A Zsinati Hivatal működtetésére szánt összeg enyhén csökken, az egyéb közegyházi működési költség 7 százalékkal lesz kevesebb 2015-ben, mint egy évvel korábban. A nemzetközi és ökumenikus kötelezettségvállalásra szánt ráfordítás csökken, ezen belül a Magyarországi Ökumenikus Tanács (MEÖT) felé nyújtott hozzájárulás lesz kevesebb kétmillió forinttal. De csökken a Magyar Református Egyház működésének támogatása is, ami 5 millió forinttal, 25 millióra mérséklődik.

 

A költségvetési tervezet legnagyobb vesztese a Bethesda Kórház lett, amelynek a közegyházi támogatása a felére csökken 120 millió forintról 60 millióra. A többi területhez hasonlóan csökken a szociális és diakóniai feladatok ellátására fordított összeg, 30 százalékkal, 132 millió forintról 91 millióra, a kies összeget z ágazatba érkező, feladathoz rendelt állami forrásokból kell pótolni. A lelkészi nyugellátási rendszer támogatása 174 millió forintról csökken 30 millióra, mert az Református Lelkészi Nyugdíjintézet a bevételeiből tudja működtetni a rendszert. A hosszú távú építkezést szolgáló lelkészi nyugdíjalapba nem történik jövőre közegyházi befizetés, a szerény (tízmillió forint körüli) növekedést a kamatbevételek okozzák majd, így lesz 850 millió forint körüli az alapban lévő összeg.

 

Szabó István dunamelléki püspök azt mondta, óvna mindenkit attól, hogy valamelyik céltól elvontak támogatást. „Senki nem vett el semmit. Nem érkezik meg az az a szabad felhasználású állami támogatás, amelyet az adott célra lehetne fordítani.”