A miniszter kitért arra is, hogy a Kálvin téri templom a reformkortól kezdve a magyar reformátusság szimbóluma, a Pesten élő reformátusok történelmi jelentőségű épülete és lelki központja. Éppen ezért a felújítása több, mint egy épület rendbetétele – tette hozzá. Balog Zoltán megjegyezte: a technikai civilizációnak, amelyben élünk, nincsenek gyökerei, a virtuális térnek pedig nincsenek falai. A maga körül forgó ember azonban könnyen talajt veszít, ha gyökértelen és nincsenek körülötte erős falak – figyelmeztetett a miniszter.
Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében beszélt arról, hogy a Kálvin téri templomot az ország templomának nevezték. Egyrészt, mert a 19. században országos közadakozásból építették, másrészt a templom megépítése azt is jelezte, hogy a Pestre és Budára „korábban be sem eresztett reformátusoknak is van helye az ország szívében” – hangsúlyozta Szabó István.
A református püspök úgy fogalmazott: az ország templomának háromszor „kellett volna összedőlnie”. Először 1944-45-ben, a főváros hosszú hónapokig tartó ostromának idején, majd 1956 novemberében, amikor a szovjet csapatok akna- és ágyútűz alatt tartották a környéket. Végül össze kellett volna dőlnie akkor, amikor megkezdődött a négyes metró építése. Hogy nem dőlt össze, azért hála a kiváló és zseniális mérnököknek, hála a kormányzat nagyvonalú támogatásának és hála a sok imádságnak – mondta Szabó István.