Hálaadó istentiszteletet tartottak a Kálvin téri református templom felújítása alkalmából, melyen Balog Zoltán miniszter arról beszélt: Budapesten ma is szükség var erős falakra és erős hitre. Balog szerint az egyház nemcsak kér, hanem ad is, és mindig többet ad, mint amennyit kap. Hiszen a kormány nem képes lelki többletet adni.
Budapesten ma is szükség van erős falakra és erős hitre – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap a Kálvin téri református templom felújítása alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 500 millió forintos támogatásával és a gyülekezet adományaiból megtörtént a templom teljes belső és homlokzati felújítása, valamint a műemlékorgona helyreállítása.
Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy amikor az egyháznak adnak, akkor mindig a nagyobb közösségnek adnak. Az egyház ugyanis sohasem magának kér, hanem azoknak, akik rászorulnak a segítségére: a betegeknek, az időseknek, a szegényeknek, a lelki kenyérre éhes fiataloknak és a gyermeket nevelő családoknak – tette hozzá. Kiemelte, hogy az egyház nemcsak kér, hanem ad is, és mindig többet ad, mint amennyit kap. Hiszen a kormány nem képes lelki többletet adni. A lelki többletet nem lehet tervezni, automatizálni és elvárni sem – mondta, hozzátéve: azt csak „elkérni” lehet.
A miniszter kitért arra is, hogy a Kálvin téri templom a reformkortól kezdve a magyar reformátusság szimbóluma, a Pesten élő reformátusok történelmi jelentőségű épülete és lelki központja. Éppen ezért a felújítása több, mint egy épület rendbetétele – tette hozzá. Balog Zoltán megjegyezte: a technikai civilizációnak, amelyben élünk, nincsenek gyökerei, a virtuális térnek pedig nincsenek falai. A maga körül forgó ember azonban könnyen talajt veszít, ha gyökértelen és nincsenek körülötte erős falak – figyelmeztetett a miniszter.
Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében beszélt arról, hogy a Kálvin téri templomot az ország templomának nevezték. Egyrészt, mert a 19. században országos közadakozásból építették, másrészt a templom megépítése azt is jelezte, hogy a Pestre és Budára „korábban be sem eresztett reformátusoknak is van helye az ország szívében” – hangsúlyozta Szabó István.
A református püspök úgy fogalmazott: az ország templomának háromszor „kellett volna összedőlnie”. Először 1944-45-ben, a főváros hosszú hónapokig tartó ostromának idején, majd 1956 novemberében, amikor a szovjet csapatok akna- és ágyútűz alatt tartották a környéket. Végül össze kellett volna dőlnie akkor, amikor megkezdődött a négyes metró építése. Hogy nem dőlt össze, azért hála a kiváló és zseniális mérnököknek, hála a kormányzat nagyvonalú támogatásának és hála a sok imádságnak – mondta Szabó István.
A Kálvin téri református templom 1816 és 1830 között épült klasszicista stílusban. 2013-ban megújult a teljes templombelső, kiépítették a hangosítást és lecserélték az elektromos hálózatot. 2014-ben felújították a templom homlokzatát, valamint helyreállították a templomban lévő műemlékorgonát. A felújítási munkálatokat Lichter Tamás építőmérnök koordinálta.
Az istentiszteleten jelen volt Bácskai János (Fidesz-KDNP), a IX. kerület polgármestere.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
„Ha ilyen csekély ütemű lesz az útfelújítás mértéke, ahogy most zajlik, akkor 5-10 éven belül még rosszabb útállapotok lesznek” – vázolt fel egy negatív jövőképet a Budapest Közút Zrt. vezérigazgatója.
A hóhelyzet kezelése megint teljesen kicsúszott a városvezetés kezéből.
A magyarok versenyelőnyhöz jutottak, Románia jelentős költségvetési bevételektől esik el.
Jó, hogy vannak nekünk.
Őrsi Gergelynél betelt a pohár a fővárosi vezetés bénázása miatt.
A fideszes politikus nők ragadtak végül lapátot, és igyekeztek orvosolni a problémát.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
