Ahogy a számítógép és különösen az internet átveszi az irányítást az életünk felett, egyre többen térnek rá az éjszakai életmódra. Ha tehetik, hajnalig ülnek a gép előtt, pedig ettől nemcsak folyamatosan fáradtak lesznek, hanem egy új kutatás szerint az agyuk is károsodik.
„Angol és francia kutatók kimutatták: a biológiai órával ellenkező munkaidő egy évtized alatt plusz hat évvel öregíti az agyat. A normális munkaidőhöz való visszatérés után öt év kellett az agy regenerálódáshoz – idézte az MTI a BBC hírportálját az Occupational and Environmental Medicine című szaklapban megjelent tanulmány alapján. A szervezet belső órája szerint az embernek nappal kell aktívnak lenni, éjjel kell aludni. Ismeretesek az órával ellentétes életmód káros hatásai a mellráktól az elhízásig. A Swansea-i Egyetem és a Toulouse-i Egyetem kutatócsoportja most azt vizsgálta meg, hogyan befolyásolja az éjjeli műszak az agyműködést.
Franciaországban háromezer résztvevő memóriáját, gondolkodási sebességét és kognitív képességeit mérték tesztekkel. Az idő múlásával az agy is öregszik, a kutatók azonban azt mondták, az éjjeli műszak felgyorsította ezt a folyamatot.
Akik több mint tíz évet dolgoztak éjszaka, azoknak az eredményei a mintegy hat és fél évvel idősebbekének feleltek meg. Amint abbahagyták a váltott műszakot, öt év alatt »meggyógyultak«. Lényeges hanyatlást tapasztaltunk az agyműködésben. Valószínű, hogy ha bonyolultabb feladatot vállalnak, talán több hibát ejtenek, és esetleg százból egynek messzemenő következményei lehetnek, azt azonban nehéz lenne megmondani, hogy a mindennapi életben ez milyen hatással járna – mondta Philip Tucker, a Swansea-i Egyetem kutatócsoportjának tagja. Mivel a társadalomnak szüksége van az éjszakai munkára, a kárait enyhíteni kell a munkaidő-beosztás jobb tervezésével és rendszeres egészségügyi szűréssel, amelyben a kognitív teljesítményt is mérni kell – tette hozzá." Mi még annyit fűznénk hozzá, hogy aki nincs rákényszerítve az éjszakázásra, jobban teszi, ha változtat az életmódján.
Forrás: MTI
Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
A Vizit új epizódjában Szalai Laura és Dr. Kőnig Róbert a szűrővizsgálatok jelentőségéről, a megelőzés fontosságáról és az egészségértés hiányáról beszélgetnek. Kutatások szerint ugyanis, a magyar lakosság kis hányada vesz részt rákmegelőző szűréseken. A szakértők arra is rámutatnak, hogy az időben felfedezett betegségek döntő többsége gyógyítható.
Rubint Réka és Schobert Norbert vezetésével indul útjára a Digitális Polgári Kör, amely az egészség erejében látja a jövőt.
A drogok képesek manipulálni az agy jutalmazó rendszerét, eufóriát adnak, majd lassan szétzilálják az idegrendszert.
Simonyi Gábor, a DBC Szent Imre Egyetemi Oktatókórház anyagcsere-központjának osztályvezető főorvosa hangsúlyozta, hogy a túlsúlyos és elhízott betegek kiesése a munkavilágából nemzetgazdaság szintjén is komoly veszteséget jelent.
Elindult a Mandiner új egészségügyi műsora Vizit Kőnig dokival címmel, amelyben Szalai Laura minden hónapban egy-egy fontos témát jár körül dr. Kőnig Róberttel. Az első epizódban az életmódváltásé a főszerep: szó esik a fogyásról, a divatdiétákról, a szúrható „csodaszerekről” és a hosszú távú egészségmegőrzés valódi útjáról.
Új, egészségügyi műsor indul a Mandineren dr. Kőnig Róberttel: a sorozat célja, hogy közérthetően, de hitelesen kerüljenek terítékre az egészségünket érintő legfontosabb kérdések. Az első adás témája az életmódváltás, amelyben divatdiétákról, veszélyes fogyókúrás trendekről és valódi, hosszú távon működő megoldásokról esik szó.
A kormányfő szerint Európa balra tolódása versenyképességi válsághoz vezetett, míg Magyarország saját mintázatai révén tartja fenn gazdaságát.
A Hogyan tudnék élni nélküled? nemcsak az egymilliós nézőszámot lépte át, de példátlan módon éppen 52. hete van műsoron országszerte a mozikban. 2026-ban előbb a színpadi adaptáció érkezik az Erkelben, majd ugyanazzal a szereplőgárdával az ugyancsak Demjén Ferenc-örökzöldekre épülő mozgóképes folytatás.
