Az Európai Bíróság korábban megsemmisítette azt az irányelvet, amely bűnüldözési okokból előírta a tagállamoknak, hogy kötelezzék a szolgáltatókat a hívásadatok legfeljebb két évig való tárolására. A TASZ most beperli a Vodafone-t és a Telenort az adatmegőrzés miatt. A per nem a két szolgáltató ellen irányul, hanem így akarják elérni, hogy az Ab megsemmisítse az irányelvet átültető magyar törvényt.
Az elektronikus hírközlésről szóló törvény adattárolásra vonatkozó szabályainak alkotmánybírósági megsemmisítése érdekében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) bepereli a Telenort és a Vodafone-t – tájékoztatta a TASZ adatvédelmi programvezetője kedden az MTI-t.
Hidvégi Fanny közölte: erre azután kerül sor, hogy az Európai Unió Bírósága érvénytelennek nyilvánította az adatmegőrzési irányelvet, amely azt egységesítette, hogy a tagállamokban az internet- és telefonszolgáltatók milyen adatainkat mennyi ideig tárolhatják és ezekhez a hatóságok hogyan férhetnek hozzá.
Hozzátette, az eljárás nem a két mobilszolgáltató ellen irányul, ám az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköreinek átalakítása miatt a TASZ nem fordulhat közvetlenül az Ab-hez. Elmondta: az eredeti irányelv szerint a szolgáltatók 6 hónaptól 2 évig tárolhatják a személyek közötti kommunikációra vonatkozó adatokat. Ez nem vonatkozik a kommunikáció tartamára, csak az időpontokra és a földrajzi helyekre. Ezekből az adatokból azonban pontos következtetéseket lehet levonni az érintettek magánéletével, mindennapi szokásaival, utazásaival kapcsolatban a kommunikáció tartalmának megismerése nélkül is.
Az európai bíróság állásfoglalása szerint jogellenes az az állapot, amely szerint a szolgáltatók a törvényi szabályozás alapján minden adatot tárolnak, attól függetlenül, hogy kapcsolatba hozhatók-e bűncselekményekkel. Ugyanakkor az irányelv megsemmisítése ellenére Magyarországon továbbra is hatályban maradt az elektronikus hírközlésről szóló törvény azon rendelkezése, amely a szolgáltatók számára kötelezővé teszi, hogy 6 hónapig őrizzék meg az adatokat – folytatta a programvezető.
Hidvégi Fanny hangsúlyozta, hogy az európai és a magyar szabályozás egyaránt a súlyos bűncselekmények üldözésével és a terrorizmus elleni küzdelemmel indokolja az adatmegőrzést. Az EU bíróságának ítéletével összhangban azonban a magyar alkotmányossági követelményeknek sem felel meg az adatmegőrzési szabályokat rögzítő magyar törvény.
A TASZ a hosszas jogi procedúra elkerülése érdekében már az elsőfokú eljárás során kérvényezi fogja, hogy a bíró közvetlenül forduljon az Alkotmánybírósághoz, amelynek így 90 napon belül döntenie kellene. A bíró saját hatáskörében mérlegelheti ezt, ám ha elutasítja, akkor hosszadalmas, akár több évig tartó eljárás végén történhet meg csak a jogszabály megsemmisítése – ismertette a programvezető.
Arról is szólt, hogy a problémát nem a szolgáltatók, hanem a törvényi szabályozás jelenti; a társaságoknak az óriási adatmennyiség tárolása jelentős költséget is jelent. Ugyanakkor – külföldi példákkal ellentétben – a TASZ által megkeresett, Magyarországon működő társaságok egyike sem vállalta azt, hogy a jogvédő szervezettel közösen lépjen fel a szabályozás megsemmisítése érdekében – mondta Hidvégi Fanny.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve kapcsolódási pont lehet az európai és az ázsiai piacok között.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal üdvözli a döntést.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A versenyképesség helyreállítását célzó nyilatkozat elfogadása új lendületet adhat a kontinens gazdaságának.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
