Az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet sok más bankhoz és pénzintézethez hasonlóan azért perelte be az államot, hogy megdöntse az új devizahiteles törvény által felállított vélelmet, miszerint az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenek voltak. Eddig a keresetek többségét elutasította a Fővárosi Törvényszék, de két bank szerződési feltételeiről bizonyos időszakokra nézve megállapította, hogy tisztességesek voltak.
Bár több bank is kérte, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Alkotmánybírósághoz vagy az Európai Bírósághoz, eddig ezeket az indítványokat rendre elutasította a Törvényszék.
Az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet perében azonban felfüggesztette az eljárást, és alkotmánybírósági vizsgálatot kezdeményezett a bíróság. A Törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy jelen esetben a bank és az állam közti perben nem érvényesül a polgári jogi „fegyveregyenlőség” elve, és a bankoknak nem volt elég idejük a felkészülésre.
Az Igazságügyi Minisztérium erre reagálva közleményben tudatta, hogy a tárca határozott jogi álláspontja szerint mindenben megfelel az alaptörvény előírásainak a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos kérdéseket rendező jogszabály. Rögzítették ugyanakkor: Magyarország jogállam, az alaptörvény biztosítja az Ab-hoz fordulás lehetőségét.
Az IM vizsgálja a bíró kezdeményezését az egri takarék ügyében, véleményét megküldi az Ab-nak, és ezt követően nyilvánosságra is hozza. A szaktárca azt is közölte, bízik abban, hogy az Ab figyelemmel lesz az ügy társadalmi jelentőségére, és soron kívül fogja elbírálni a bírói kezdeményezést.