Október 11-én, szombaton a fővárosi Párbeszéd Házában egész napos konferenciát tartanak, a cél a kérdés történelmi távlatainak bemutatása.
„Kereszténység – nemzet – szabadság” (A nemzeti liberalizmus mai esélyei) címmel tudományos konferenciát rendez 2014. október 11-én, szombaton a Jezsuita Rend Budapesten, a Párbeszéd Házában. A konferencia védnöke Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke.
Korábban a XIX. századi reformkorról, a nemzeti liberalizmus nagy alakjainak, Széchenyi Istvánnak és Eötvös Józsefnek a szerepéről rendeztek konferenciákat, ahol közéleti elkötelezettségüket a keresztény hit szempontjából vizsgálták. A konferencia célja, hogy a mai magyar társadalom számára nagyon érzékeny, sok vitát kiváltó témát történelmi távlatba helyezzék, közelebb hozzanak a kölcsönös megértéshez és a mában is hasznosítsák történelmünknek a nemzeti liberalizmus teremtette értékes örökségét.
Az eseményt a Bonum TV élőben közvetíti.
A konferencia programja:
10.00 Köszöntőt mond Vértesaljai László SJ
10.15 Bugár M. István, dr. habil. Debreceni Egyetem, BTK Filozófia Tanszék, tanszékvezető egy. docens
„A szabadság születése – és életben maradásának esélyei”
10.40 Kendeffy Gábor, dr. habil., egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem, Hittudományi Kar, Filozófia Tanszék
„A magán és a közös. Ágostoni alapvetés a közösségi gyakorlathoz."
11.05 Török Csaba dr., főiskolai docens (ESZHF)
„Liberalizmus és katolicizmus. A liberális gondolkodás a XIX. századi teológiában"
11.30 Kávészünet
11.50 Velkey Ferenc történész, Debreceni Egyetem, egyetemi docens
„A szabadság közösségteremtő ereje.” (A nemzet- és szabadság-eszmény halmazainak metszete a reformkorban)
12.15 Prof. dr. habil. Hörcher Ferenc, egyetemi tanár (a PPKE BTK Politikaelméleti doktori iskola vezetője), intézetigazgató (MTA BTK) „Nemzet és kultúra. A Széchenyiek gondolkodásának aktualitása a 21. századi Magyarországon”
13.05 Ebédszünet (szendvics ebéd)
14.00 Takáts József eszme- és irodalomtörténész Pécsi Tudományegyetem
„Fogalom átváltozások a 19-20. század fordulóján: liberális, nemzet, keresztény”
14.25 Lukács László professor emeritus, Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
„A keresztény szabadság politikai dimenziói a felszabadítási teológia tükrében"
14.50 Kulin Ferenc irodalomtörténész, a Magyar Művészet főszerkesztője
„Programok és attitűdök. A liberális eszmék polarizálódása a rendszerváltozás történetében"
15.15 Kerekasztal beszélgetés
16.15 Zárszó
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A legmagyarabb Habsburg személyéről, csodálatos örökségéről a Habsburg Történeti Intézet könyv és kisfilmek formájában is megemlékezik.
Titkos napló leplezi le, hogyan bántak 1919-ben a védtelenül maradt többségi nemzettel az ukrán soviniszták az első világháború után.
Egy választási győzelem normális esetben a jövőről szól: reformokról, gazdaságról, fejlődésről. De mi történik, ha a hatalom másnap már nem kormányozni akar, hanem elszámoltatni? A történelem azt mutatja, hogy a bosszú logikája gyorsan felülírja a jogot – és ezzel nemcsak a politikát, hanem a gazdaságot is megrendíti. A kérdés nem elméleti: minden demokrácia életében újra és újra felmerül.
A hazai kávézás történetét talán még sosem tálalták elénk ilyen okos, mégis szórakoztató módon, ráadásul közpénz felhasználása nélkül.
„Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek?” – vetette fel a Nobel-díjas író.
A nádor a bátyjával, I. Ferenc császárral szemben is kiállt a magyarok érdekeiért. A kommunizmus irtotta az emlékezetét, de mi nem felejtünk. József nemes volt, a szó valódi értelmében.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
