Tarlós nem kommentálja a „leöntött embert”

A főpolgármester nem kívánt esélylatolgatásba belemenni, szavai szerint „elméletileg bármi előfordulhat”, inkább teszi a dolgát, a városvezetés eddigi teljesítményének publikálásával és további elképzeléseivel kíván kampányolni. Azt mondta: az ellenfelei minősítését sem tartja szükségesnek, a választási kampány végére mindenki minősíti önmagát „így vagy úgy”.

Arra a felvetésre, hogy a baloldal közös jelöltje, Falus Ferenc egy figyelemfelhívó kampány részeként leönttette magát vízzel, úgy fogalmazott: „az erről forgalmazott felvételt, ahol egy alsónadrágban és zokniban álló embert egy nő leönt egy vödör vízzel, és ez az ember ott toporog egy pocsolya közepén és igyekszik tanácstalanul értelmezni azt a jelenséget, hogy a művelet során véletlenül orron vágott kisgyerek ordítva bőg és igyekszik elmenekülni a helyszínről”, nem kívánja kommentálni, magáról a „vízleöntési mániáról” pedig azt gondolja, hogy bohóckodás nélkül, másként is lehet segíteni beteg embereknek, a közjogi funkció lejáratása nélkül.

Tarlós István a most záruló ciklus eredményei közé sorolta sok egyéb mellett a négyes metró befejezését, a közösségi közlekedési járművek cseréjét, a nagyszabású csatornaépítési programot és számos közterületi beruházást. Megjegyezte: sokat elárul, hogy Budapest megítélése egyre jobb a nemzetközi értékeléseken, ebben a négy évben nem volt korrupciós botrány a Városházán, és „ha csak a ciklus utolsó hónapjára valamilyen könnyen átlátható motivációval nem szerveznek egyet, akkor sztrájk sem volt”. Ennek a szellemiségnek a folytatását ígérte, megjegyezve: ma „más illat van a városban, mint négy évvel ezelőtt”.

Elmondása szerint 2030-ig szóló komoly előkészítő munkát végeztek, egyebek mellett tematikus fejlesztési projekteket dolgoztak ki a barnamezős területek - például az óbudai gázgyár, a józsefvárosi pályaudvar és Rákosrendező - újrahasznosítására. A főpolgármester a folytatandó beruházások közé sorolta a margitszigeti és állatkerti projekteket, további 600 busz cseréjét, az 1-es villamos meghosszabbításának befejezését, a 2-es villamosvonal, az úgynevezett százlábú híd és a Lánchíd felújítását. Utóbbival összefüggésben kiemelte: nem fog hozzájárulni a híd szélesítéséhez.

A tervek között említette a kisföldalatti kocsijainak cseréjét, új dunai hajóflotta beszerzését, valamint a 3-as metró szerelvényeinek és infrastruktúrájának felújítását. Utóbbiról azt mondta: most azok sokallják „kétségbeesetten” a 60 milliárdos hitelfelvételt, akik ennek háromszorosát halmozták fel, ráadásul a mostani munkálatokat 15 évvel ezelőtt el kellett volna végezni. Kifejtette: a síncseréket másfél éve kezdték és a szerelvények felújítása is elindul. A főpolgármester jelezte: az infrastruktúra felújításának forrásszükségletét szeretné beemelni az uniós támogatások kerete közé, de az biztosan nem megy, hogy a teljes, 190 milliárdos felújítás abból menjen, arányosan kell megközelíteni a kérdést. Szólt arról is, hogy ezután is harcolni fog az uniós pénzekért, amelyekért főleg Budapest és vidék között van érthető küzdelem.

Tarlós István a kerületi polgármesterekkel közös fellépést remél. A Fővárosi Közgyűlés változó összetételére utalva elmondta: van elképzelése, hogyan lehet eredményes egyeztetéseket folytatni a kerületekkel, s van tapasztalata is e téren, miután több cikluson át kisebbségből vezette Óbudát, ahol sorozatos megegyezések voltak. Arról is beszélt, hogy átalakítaná a vagyongazdálkodást, a pályázatok és közbeszerzések rendszerét. Az önálló cégként működő Enviroduna főosztályként csatlakozna a Városházához, s oda tartoznának a beruházások. A városvezető visszavenné a tulajdonosi jogosítványokat a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK), amely alapvetően közlekedésszervező és kontrolling cég lenne, továbbá a közlekedésfejlesztések kivitelezésének műszaki ellenőrzését látná el. A BKK a továbbiakban a létrehozandó Városigazgatóság tagvállalataként működne. Ugyancsak a Városigazgatósághoz tartoznának a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) cégei, mert Tarlós István szerint a holding „nem igazán vált be”, direktebb, áttekinthetőbb módon kell irányítani az önkormányzati cégeket. Hangsúlyozta: a találgatások ellenére az állam nem kívánja elvinni a közszolgáltató cégeket, s nincs szó a BKV „einstandolásáról” sem.

A főpolgármester tájékoztatása szerint a korábbi városvezetés által bevállalt dugódíj feltételrendszerét igyekeznek kialakítani, a bevezetésre hallgatólagosan 2016-ig kaptak haladékot Brüsszeltől. Szólt arról is, hogy életképes programot és finanszírozási rendszert kell kialakítani a panelépületek gépészeti és szigetelési felújítására, s csak ezt követheti új bérlakásprogram indítása, ami az állam részvétele nélkül nem reális. Megjegyezte: az összes Budapesti lakás mindössze 0,2 százaléka van fővárosi önkormányzati tulajdonban.

A hajléktalanok helyzetével összefüggésben pedig azt mondta: elsősorban a szociális vonalat szeretné erősíteni, minden mérhető paraméterben előrelépés volt ezen e téren. Elvárja viszont, hogy a város funkcionális pontjait „ne tegyék élhetetlenné emberhez méltatlan életvitellel”. Azt is hangoztatta, hogy továbbra is sok kritikát kap azoktól, akik túl enyhének tartják az eddigi intézkedéseket. Hozzátette: neki nemcsak a néhány ezer hajléktalant, hanem az 1,7 millió budapestit is képviselnie kell.