A külgazdasági és külügyminiszter, Navracsics Tibor szerint rosszabbodott a helyzet Kelet-Ukrajnában. Szerinte az ukrán válság fordulópontja volt a malajziai repülőgép lelövése, amelynek következtében új szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Az embargó napi 70 millió forint veszteséget jelent Magyarországnak.
Az elmúlt időszakban romlott a helyzet Kelet-Ukrajnában - jelentette ki Navracsics Tibor csütörtökön Budapesten az Országgyűlés külügyi és nemzetbiztonsági bizottságának együttes ülésén. „Kelet-Ukrajnában a helyzet nem a stabilizáció felé halad, hanem optimistábban fogalmazva azt mondhatjuk, hogy nem javult a helyzet, kicsit pesszimistábban azt mondhatjuk, rosszabbodott a helyzet” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
A miniszter elmondta: a magyar diplomáciát három szempont vezérelte az ukrajnai válsággal kapcsolatban. Az első a békés rendezés, a helyzet stabilizálódása. A második, hogy Magyarország érdekelt egy a területi integritását élvező, demokratikus, független, a kisebbségi jogokat tiszteletben tartó Ukrajna létében. A harmadik, hogy a magyar lépések megtételekor különös figyelemmel kell lenni a kárpátaljai magyarság érdekeire. „Nem jöhet olyan fordulat, amely a kárpátaljai magyarság jogainak csorbulását vagy életkörülményeinek lehetetlenné válását eredményezné” – jelentette ki.
A miniszter szerint az ukrajnai válságban fordulópont volt a malajziai utasszállító repülőgép lelövése. Ezt követően ugyanis aktívabbak lettek az amerikai és európai békéltetési kísérletek, és kiterjesztették az Oroszországgal szembeni szankciókat. A Moszkva által bevezetett, a mezőgazdasági termékeket érintő „súlyos, egyoldalú bojkott” erőteljesen sújtja a kelet- és dél-európai gazdaságokat – jelentette ki. Felidézte, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala szerint Magyarország a balti államok és Lengyelország után az ötödik az orosz bojkott által leginkább érintett tagállamok között. A magyar mezőgazdasági exportnak nagyjából napi 70 millió forint veszteséget jelent az orosz intézkedés, ezért a magyar kormány jelezte az Európai Uniónak, hogy igényt tart kompenzációra az erre a célra megnyitott alapból.
Navracsics Tibor azt is kiemelte: az Ukrajnában elrendelt mozgósítás nem jelent hadiállapotot, csak a tartalékos állomány mozgósítását. Mint mondta, bírja Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter ígéretét, hogy a mozgósítás nem fogja aránytalanul érinteni a kárpátaljai magyarokat. A miniszter szerint a határon túli magyar kisebbségek közül a kárpátaljai a legsérülékenyebb. A tárcavezető a bizottsági ülés első, még nyilvános részében foglalta össze az ukrajnai helyzetet. Ezután – a képviselői kérdések előtt – a magyar nemzetbiztonsági és külügyi érdekekre hivatkozva zárt ülést rendeltek el.
Az Országgyűlés külügyi és nemzetbiztonsági bizottságának csütörtöki együttes ülésén mások mellett részt vett még Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Tasnádi László a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Papp Károly országos rendőrfőkapitány, több minisztérium és a titkosszolgálatok képviselői.
Az orosz katonák új robbanószerkezeteket fedeztek fel a kurszki régióban, melyeket szerintük az ukránok szórtak szét. Az apró robbanószer az oroszok szerint még az olyan brutális eszköznél is rosszabb, mint a hírhedt PFM-1-es.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
A lengyel külügyminiszter szerint újabb szakaszba lépett az orosz–ukrán háború.
Azt, hogy egy minden eredetiséget nélkülöző, banánra fixálódott, agresszív hakapeszi tényezőnek tűnik, a NER tökéletesen megérdemli. Mi nem.
