Az igazságügyi miniszter, Trócsányi László megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy költségvetéssel kapcsolatos jogszabályokat újra vizsgálhassa az Alkotmánybíróság. Trócsányi szerint a jövőben beterjeszthetnek egy kegyelmezési törvényt, ami szabályozná a kegyelmezés jogát.
Trócsányi László igazságügyi miniszter megvizsgálja, változtathatnak-e azon a törvényi szabályozáson, amely alapján jelenleg nem kerülhetnek az Alkotmánybíróság elé a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok. A tárcavezető a Heti Válasznak adott, csütörtökön megjelent interjújában az erre vonatkozó kérdésre úgy válaszolt: bízik abban, hogy ezt a szabályt „előbb-utóbb megszüntethetjük”. Jelezte, az erről szóló döntéskor a gazdasági válságból való kilábalás volt a tét, vagyis az, hogy Magyarországot „európai gondnokság” alá kell-e helyezni. Arra a kérdésre, javasolni fog-e törvényi változtatást, Trócsányi László azt mondta: meg fogja vizsgálni ennek lehetőségét, „nem szerencsés ugyanis, hogy az indítványozók külföldön keresnek jogorvoslatot a hazai fórumok helyett”.
A miniszter a tényleges életfogytiglan megtartásával kapcsolatban beszélt arról is, hogy az alaptörvényben már benne van a kegyelmezési jog, és szeretnének egy külön kegyelmezési törvényt beterjeszteni az Országgyűlésnek, amely ennek rendjét szabályozza. „Az alaptörvényben szerepel a tényleges életfogytiglan, és maradni is fog” – szögezte le Trócsányi László a Heti Válasznak.
Az alaptörvény alapján a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelemezés jogát. A közkegyelem az Országgyűlés hatásköre. Az egyéni kegyelmezési eljárás lefolytatására vonatkozó szabályozást a büntetőeljárásról szóló törvény tartalmazza. Az államfő kegyelmi jogköre a büntetésekre (például szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka) és a közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, továbbá a büntetőjogi intézkedések közül kizárólag a próbára bocsátásra, a jóvátételi munkára, illetve a fiatalkorúak esetében kiszabható javítóintézeti nevelésre terjed ki. A fentiekben fel nem sorolt intézkedés mérséklése vagy elengedése, valamint a már végrehajtott büntetés vagy intézkedés utólagos elengedése iránt kegyelmi kérelem nem nyújtható be.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
A Fidesz képviselői leszavazták az erről szóló javaslatot az Igazságügyi Bizottságban.
Ezúttal az Economx és az Index veszített az Alkotmánybíróság előtt.
A folyamatot még az áprilisban hivatalban lévő Andrzej Duda korábbi elnök indította el.
A nemzetgazdasági miniszter nyomatékosította, a főpolgármesternek felelősséget kell vállalnia a Budapesten kialakult helyzetért.
Gulyás Mártonék kapva kaptak az alkalmon.
