Etikai eljárás indul az ellen a bírónő ellen, aki a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatása iránt indított pert lezáró ítéletében a cigányokkal kapcsolatos véleményének is hangot adott. Az egyesület feloszlatására irányuló keresetet elutasította, mert annak tagjai csak „közterületen sétáltak”. Az etikai tanács várhatóan egy hónapon belül dönt.
Etikai eljárást kezdeményezett Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke annak a gyulai bírónőnek az ügyében, aki egyik határozatában személyes véleményt fogalmazott meg a romákról, és többek között a „cigánybűnözés” kifejezést is használta. Ez etikai tanács először arról kell állást foglalnia, hogy egyáltalán foglalkozhat-e egy bíró ítéletének tartalmával. Makai kiemelte: nem egyszerű kérdés, hogy az etikai tanácsnak van-e hatásköre egy ítélet kijelentéseinek vizsgálatára. Erre a bírói etikai kódex megalkotása óta eltelt egy évtizedben egyébként sem volt még példa.
Makai Lajos elmondta: a vizsgálat tárgya az lehet, hogy bíró kifejtheti-e személyes véleményét, értékítéletét egy bírósági határozatban. Hangsúlyozta, hogy csak etikai vonatkozásokkal foglalkozhatnak, sem az eredeti bírósági eljárás érdemi kérdéseiről, sem az esetleges alapjogsértésekről nem foglalhatnak állást az etikai eljárásban.
Az elnök beadványában elsősorban az etikai kódex azon rendelkezéseire hivatkozott, amelyek szerint minden bíró maga is védelmezi az igazságszolgáltatás függetlenségét nem csupán a politikától, hanem a döntést befolyásoló minden más külső vagy belső körülménytől. Továbbá a bíró jogalkalmazói tevékenységét nem befolyásolhatja a közvélemény vagy a média kritikája, illetőleg a közvélemény vagy egy részének előítélete, valamint a bíró hivatásából eredő kötelezettségeit pártatlanul teljesíti. Fokozottan ügyel a pártatlanság látszatára is. Indulatait, érzelmeit, jogi álláspontját nem nyilvánítja ki oly módon, hogy abból a részlehajlásra lehessen következtetni.
Az eddigi gyakorlat szerint etikai ügyekben jobbára egy hónapon belül megszületnek a tanács döntései – tette hozzá Makai Lajos.
Mucsi Erika márciusi ítélete áprilisban keltett visszhangot a sajtóban. Az ügy a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatására irányult, az ügyészség szerint ugyanis az egyesület alkotmányellenes tevékenységet folytat és működése sérti a romák emberi méltóságát. Az ítélet szerint azonban „a közterületen való séta” csak rendkívüli esetekben korlátozható, és a cigány telepeken való felvonulás nem tartozik ezek közé. Az ítélet indokolása miatt több jogvédő szervezet is felemelte a hangját, mert álláspontjuk szerint az rasszista, előítéletes kijelentéseket tartalmaz. Az ítéletben többek között az olvasható: „nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos (...), az átfedések alapot adnak az anomáliák »cigánybűnözésként« való megfogalmazására.”
A vádirat szerint Varga Zoltán 280 milió forintos vagyoni hátrányt okozott. A 24.hu-t is működtető Central Médiacsoport tulajdonosa nem ismerte be bűnösségét az előkészítő ülésen.
Izrael a nyugat-európai országokkal ellenétben az állampolgárait lemészárló gyilkosokat várhatóan halálra fogja ítélni.
A Mol tájékoztatása szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója vesztegetést követett el. Ez már a harmadik olyan nemzetközi fórum, amely elutasította a Horvátország által felhozott vesztegetési állításokat, amelyeket korábban a Svájci Legfelsőbb Bíróság kétszer, valamint az INTERPOL is külön elutasított – jelezték.
Kiürítették a városi közgyűlés és a megyei bíróság épületét, a városházát pedig rendőrök vizsgálták át.
Az Air France légitársaságot és az Airbus repülőgépgyártót nevezték meg a 2009-es baleset egyértelmű felelőseinek.
Pócs Úr! A legalja szintet hozza, ami nem meglepő.
Lőrincz Viktória vagyonnyilatkozatából csak sejteni lehet a vagyoni helyzetét.
De tényleg. Sem igatlan, sem gépjármű, sem pénz, sem megtakarítás. Még ingósága sincs.
