Hétezer-hétszáz magyar jelezte, hogy tartózkodási helye szerinti uniós tagállam EP-listájára kíván szavazni. A legtöbben Németországban kérvényezték, hogy szavazhassanak.
Hétezer-hétszáz olyan magyar állampolgár van, aki jelezte: a tartózkodási helye szerinti uniós tagállam európai parlamenti (EP-) listájára kíván szavazni – közölte a Nemzeti Választási Iroda szombaton. Minden uniós polgár, akinek a lakóhelye olyan tagállamban van, amelynek nem állampolgára, a lakóhelye szerinti tagállamban az EP-választásokon választójoggal rendelkezik, és választható ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Vagyis azok a magyar állampolgárok, akik az Európai Unió más tagállamaiban élnek, szavazhatnak a külföldi lakóhelyük szerinti jelöltekre. Ehhez arra volt szükség, hogy a külföldi lakóhelyük szerinti állam jogszabályai szerint kérjék, vegyék fel őket az adott uniós tagállam névjegyzékébe. A nemzeti választási törvények azonban külön szabályokat írhattak elő a névjegyzékbe vételhez.
Az NVI-nél 7703-an jelezték, hogy más uniós tagállam EP-listájára kívánnak szavazni. A legtöbben – 3167-en – a németországi EP-listára kívántak voksolni, 1237-en pedig az osztrákra. Mintegy ezren (962-en) a spanyol, 457-en az olasz, 463-an a holland, 405-en a svéd EP-listákra akartak szavazni.
A franciaországi listák közül kívánt választani 271 ott élő magyar, a máltai listák közül 185-en, Belgium listái közül 171-en, a dán pártok közül 149-en. A finnországi EP-listák közül akart választani 70, a luxemburgiak közül 49, a görögországiak közül 34, a lengyelek közül 21, a ciprusiak közül 16, az írországiak közül 15 magyar választópolgár. A cseh, az észt és a portugáliai listák közül kívánt választani 7-7, a szlovéniaiak közül 6, a litvániaiak közül 2 magyar választó. Egy-egy magyar választópolgár jelezte, hogy a lettországi, illetve a szlovákiai EP-listára voksolna a magyar helyett.
Az NVI a többi országtól nem kapott feldolgozható adatokat, így nem tudható, mennyien voksoltak volna a nagy-britanniai, a horvát, a bolgár vagy a romániai EP-listákra.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Berlin új döntése komoly kérdéseket vet fel a személyes szabadságjogok és a német vezetés terveit illetően.
Ezek most már csak a tiszások későbbi hergelésére jók.
A szakértők egyetértenek: kampányhajrára időzített destabilizáció zajlik. Külföldi titkosszolgálatok és a Tisza körei együtt dolgoznak a magyar állam ellen.
Az LMP alapítója arra volt kíváncsi, hogyha igaz a Tisza-előny, akkor miért kell a többi ellenzéki politikust bántani.
Azt a Washington Post cikket idézik, mely szerint az orosz Külső Hírszerző Szolgálat felvetett egy Orbán Viktor elleni önmerénylet ötletet.
A DK színeiben induló egykori jobbikos leszögezte, „nem hajlok meg előttük akkor sem, ha ezzel a politikai pályafutásom kettétörik”.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 70. rész.
Johann Wadephul szerint Ukrajna győzelme az egyetlen elfogadható opció a NATO számára.
