Hétezer-hétszáz magyar jelezte, hogy tartózkodási helye szerinti uniós tagállam EP-listájára kíván szavazni. A legtöbben Németországban kérvényezték, hogy szavazhassanak.
Hétezer-hétszáz olyan magyar állampolgár van, aki jelezte: a tartózkodási helye szerinti uniós tagállam európai parlamenti (EP-) listájára kíván szavazni – közölte a Nemzeti Választási Iroda szombaton. Minden uniós polgár, akinek a lakóhelye olyan tagállamban van, amelynek nem állampolgára, a lakóhelye szerinti tagállamban az EP-választásokon választójoggal rendelkezik, és választható ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. Vagyis azok a magyar állampolgárok, akik az Európai Unió más tagállamaiban élnek, szavazhatnak a külföldi lakóhelyük szerinti jelöltekre. Ehhez arra volt szükség, hogy a külföldi lakóhelyük szerinti állam jogszabályai szerint kérjék, vegyék fel őket az adott uniós tagállam névjegyzékébe. A nemzeti választási törvények azonban külön szabályokat írhattak elő a névjegyzékbe vételhez.
Az NVI-nél 7703-an jelezték, hogy más uniós tagállam EP-listájára kívánnak szavazni. A legtöbben – 3167-en – a németországi EP-listára kívántak voksolni, 1237-en pedig az osztrákra. Mintegy ezren (962-en) a spanyol, 457-en az olasz, 463-an a holland, 405-en a svéd EP-listákra akartak szavazni.
A franciaországi listák közül kívánt választani 271 ott élő magyar, a máltai listák közül 185-en, Belgium listái közül 171-en, a dán pártok közül 149-en. A finnországi EP-listák közül akart választani 70, a luxemburgiak közül 49, a görögországiak közül 34, a lengyelek közül 21, a ciprusiak közül 16, az írországiak közül 15 magyar választópolgár. A cseh, az észt és a portugáliai listák közül kívánt választani 7-7, a szlovéniaiak közül 6, a litvániaiak közül 2 magyar választó. Egy-egy magyar választópolgár jelezte, hogy a lettországi, illetve a szlovákiai EP-listára voksolna a magyar helyett.
Az NVI a többi országtól nem kapott feldolgozható adatokat, így nem tudható, mennyien voksoltak volna a nagy-britanniai, a horvát, a bolgár vagy a romániai EP-listákra.
Michael Kyrath szerint aggasztó kérdéseket vet fel, hogy Szász-Anhalt Alkotmányvédelmi Hivatala az AfD minősítésénél a „meggyilkolt gyermekekre való hivatkozást” is kifogásolta.
„Pontosan ezt szeretnék az ukránok is” – jelentette ki az unió migrációs biztosa.
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Egy friss felmérés szerint a kivándorlás mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg.
A politikus szerint a volt miniszterelnök a későbbiek során újra népszerűvé válhat.
Éles vita bontakozott ki az uniós belügyminiszterek találkozóján.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
