Vajon szövetségesünk-e a buddhizmus nekünk, keresztényeknek – vagy inkább ellenségünk?
Normális esetben ez nem is volna kérdés.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt
2014. március 05. 08:22
Idén március 5-re esik hamvazószerda, amivel kezdetét veszi a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére, a húsvétra készülnek. A hamvazószerda a homlok hamuval való megkenéséről, a hamvazkodásról kapta a nevét.
2014. március 05. 08:22
Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg a szentmiséken, vagy kis kereszt alakú hamujellel jelöli meg a pap, miközben hagyományosan a következőket mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” Újabban pedig hozzáteszi: „Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!” A hamu az elmúlás jelképe.
Eleinte a hamuval való megszórás csak nyilvános bűnbánók szertartása volt. Az idők során ez a szokás átalakult, majd a XII. századtól az egyházi szertartás része lett, amelyet még 1091-ben rendelt el II. Orbán pápa.
Mivel a vasárnapokat az Egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.
A Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. (Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.)
A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely jelképezi a liturgiában a bűnbánatot. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése; a templomot ez időszakban nem díszíti virág. Az egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a péntekenkénti keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. A protestáns hagyomány nem fektet akkora hangsúlyt a nagyböjtre, mint a katolikusok. Hamvazószerdát húshagyókedd előzi meg és a torkos csütörtök követi a népi hagyomány szerint.
Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke március 5-én 17 órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét a nagyböjt kezdetén.
Új jelenség, hogy az Egyesült Államok a keresztények üldözése miatt fenyeget meg egy országot
Az Egyesült Államok azt mondja, hogy hajlandó lenne katonailag is beavatkozni a vallásszabadság védelmében.
Minden hit jó, csak megtartsátok: ilyen volt Jókai, a református
Jókai Mór hithű református volt, ugyanakkor kiállt a vallásszabadság mellett.
Orbán Viktor a budapesti békecsúcsról: „Sajnálom, hogy Ferenc pápa ezt már nem élte meg”
A miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában arról is beszélt, hogy a Szentatya mindig biztatta őt és a békepártiakat, hogy tartsanak ki elhatározásuk mellett.
Charlie Kirk politikája: a MAGA-doktrína
Külföld
Charlie Kirk, a vasárnap eltemetett, szeptemberben politikai merénylet áldozatává vált amerikai jobboldali aktivista vitái mellett több könyvet is írt, melyek közül az utolsó, A MAGA-doktrína lényegét foglaljuk össze. A protestáns Charlie Kirk-öt New York katolikus érseke misszionáriusnak és hősnek nevezte.
Dráma: Skócia elképesztő meccsen, ollózós góllal harcolta ki a vb-szereplést, Ausztria is kvalifikált
Újabb öt európai válogatott vált biztos résztvevővé.
Percek alatt lángtengerré vált Zágráb híres felhőkarcolója (VIDEÓ)
A hétfő este keletkezett tűz olyan gyorsan terjedt, hogy a tűzoltók nem tudtak bejutni az épületbe, és a jelképes épület szinte teljesen megsemmisült.
Összesen 16 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kgyula
2014. március 11. 13:41
'"Akinek van hite, van embersége is."
Ez egy eléggé elterjedt tévhit.'
Inkább az az eléggé elterjedt tévhit, hogy a hívő ember azonos a vallásossal.
Aki valóban megtért és Jézus Krisztust követi, annak van embersége is. Ha ez nem látszik meg az életén, az azt jelenti, hogy nem tért meg.
Válasz erre
1
0
brabant89
2014. március 05. 20:41
"Akinek van hite, van embersége is."
Ez egy eléggé elterjedt tévhit. Ellenpéldaként elég, ha a muszlim öngyilkos robbantókat említem? Vagy emlegessem még a Szent Bertalan-éj katolikus gyilkosait is? Jöhet még több is?
Válasz erre
0
0
kgyula
2014. március 05. 17:19
"...én ezeket a vallási hagyományokat nem fikázom"
A hagyományokat valóban nem, csak - mint az idétlen bejegyzésedből is látszik - azokat, akik követik.
De most épp a ködbe sikerült szúrnod egyet... :)
Válasz erre
1
0
S0ma
2014. március 05. 17:19
Akinek van hite, van embersége is.
mindenkinek joga van a maga hite szerint elfogadni ünnepeket, amelyek elmélyítik a hitét. A vallások meg más kategória manapság.
Válasz erre
1
0