„És akkor jött a meglepetés. Ferenc - vagyis Jorge Mario Bergoglio - az új pápa pontosan olyan valaki benyomását kelti, aki mintha teljesen ellentéte lenne elődjének. Nem marad a szobájában, sőt be sem költözik az Apostoli Palotába, hanem a Szent Márta házat választja, mert közel akar tartózkodni az emberekhez. A pápa az mégiscsak a pápa, aki a legméltóságosabb arca a katolikus egyháznak - gondolná az ember, ám Ferenc megnyilatkozásait, tetteit és viselkedését elnézve nekem olyan benyomásom van, hogy sokkal inkább egy egyszerű és jóindulatú bácsit látok a reverenda mögött. Bevallom, annyira meglepett Ferenc hozzáállása, hogy valami elképesztően sunyi katolikus színházra, ravasz módon kitervelt reklámtevékenységre gondoltam, mellyel a katolikus egyház megtépázott tekintélyét akarja helyrebillenteni. Ez az ember vagy remek színész, aki egy profin koreografált karaktert játszik el, vagy tényleg komolyan gondolja, amit művel.
Nos, bár az igazság többnyire odaát van, ennyi idő után egyre inkább úgy fest a dolog, hogy tényleg őszinte mindaz, amit a katolikus egyházfő csinál. Ez az ember láthatóan szereti a szegényeket, nem korholja a fiatalokat, és bizonyos értelemben fütyül a konvenciókra. A megválasztását követő percekben egyszerű fehér reverendában mutatkozott a tömeg előtt, és hiába győzködték a püspökök, hogy aranykeresztet viseljen, erre sem volt hajlandó. Bergoglio megizzasztja saját testőreit is: amikor elment egy templomba imádkozni, arra kérte őket, hogy hagyják nyitva az ajtókat, az emberek szabadon közlekedhessen ottléte alatt. (Ima után pedig elment befizetni a számláit: megnéztem volna az ügyintézők arcát, amikor a pápa belép bankkártyával vagy készpénzzel a kezében...) És egyébként is, inkább testőrök nélkül, egyszerűen gyalog vagy busszal közlekedik, menzán ebédel ott, ahol helyet talál, szereti a focit, odavan a tangóért és azt is elárulta, hogy régen volt nője. Ezek bizony nem egy végtelen magasságban trónoló egyházfő, hanem egy hétköznapi átlagember paraméterei. Ha pedig egy pápa átlagember, ezzel éppenhogy az átlagos pápák fölé emelkedik. Ferenc bizony meghaladja minden eddigi elődjét, amennyire a pápaság történetét ismerem.”