Rómába látogat április 3-án II. Erzsébet angol királynő és férje, Fülöp herceg, hogy találkozzon Ferenc pápával. A királynő, aki az anglikán egyház vezetője is 2000-ben járt utoljára a Vatikánban.
A Buckingham Palota kedden hivatalosan bejelentette, hogy II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp edinburghi herceg április 3-án – hivatalosan Giorgio Napolitano olasz elnök meghívására – Rómába látogat, és a Vatikánban felkeresi a katolikus egyházfőt is. A vatikáni látogatás gyakorlatilag két egyházi vezető találkozójának is tekinthető. Az anglikán egyház első számú világi vezetője, hivatalos címe szerint főkormányzója ugyanis a Rómával történt XVI. századi szakítás óta a mindenkori brit uralkodó, jelenleg II. Erzsébet királynő, és az anglikanizmus Nagy-Britanniában államvallásnak számít.
A brit királyi pár eredetileg tavaly márciusban utazott volna Rómába, de akkor az uralkodó kórházi ellátást is igénylő betegsége miatt a látogatást elhalasztották. Legutóbb 2010-ben volt ilyen szintű kapcsolatfelvétel a brit monarchia és a Vatikán között, akkor Ferenc pápa elődje, XVI. Benedek tett négynapos látogatást Nagy-Britanniában a királynő meghívására. XVI. Benedek pápa látogatása történelmi jelentőségű volt, katolikus egyházfő ugyanis állami látogatáson, azaz a brit uralkodó vendégeként korábban soha nem járt brit földön.
A német pápa lengyel elődje, II. János Pál 1982-ben szintén felkereste Nagy-Britanniát, ám ő hivatalosan nem II. Erzsébet királynő vendégeként érkezett, látogatása hangsúlyozottan lelkipásztori körút volt. Az idén 88 esztendős brit uralkodó, aki 62 éve ül az Egyesült Királyság trónján, eddig háromszor járt a Vatikánban: 1961-ben, 1980-ban és 2000-ben.
A monarchia és a Vatikán újabb hivatalos csúcsszintű kapcsolatfelvételének jelentőségét emeli, hogy korántsem problémamentes az anglikán és a katolikus egyház viszonya. Komoly feszültséget szított például a Vatikán 2009-ben bejelentett kezdeményezése, amely lehetővé teszi, hogy az egyházukkal elégedetlen, áttérni kívánó anglikán hívek protestáns örökségük és liturgiájuk egyes elemeinek megőrzésével együtt is teljes hitközösséget vállalhassanak a római egyházzal.
Feszültségek forrása emellett az anglikán egyházban évek óta zajló reformfolyamat is, amelynek végcélja a női püspökök szolgálatának lehetővé tétele. Az általános szinódus, a világszerte 77 millió hívőt számláló anglikán unió parlamentje novemberben nagy többséggel megszavazta a nők püspökké avatásának engedélyezését célzó kompromisszumos indítványt. Ez a reformfolyamat köztes, bár fontos állomása. A végleges jóváhagyásról a még megoldásra váró részletek rendezése után, várhatóan júliusban dönt az anglikán szinódus.
A brit lap szerint túl lassan reagálnak a hatóságok az Elon Musk tulajdonában álló közösségi platformon terjedő tartalmakra, miközben a kormány szigorítaná az online szabályozást.
A brit miniszterelnök Farage pártjára mutogat az erőszakos tüntetések miatt, a rendőrség pedig azokat az influenszereket vegzálná, akik beszámoltak a támadásról.
Erőszakba torkolltak a belfasti migránstámadás miatt szervezett tiltakozások: a tüntetők felgyújtottak egy buszt, házakat támadtak meg és összecsaptak a rendőrséggel.
Jó áradást!
Egy belső kormányzati jelentés szerint több mint 28 milliárd font került szervezett bűnözői hálózatokhoz és ellenséges államokhoz.
A késelő még akkor sem akarta elengedni a megtámadott férfit, amikor már a járókelők ütlegelték, és próbálták lefeszíteni róla.
Mire számíthatnak a munkavállalók az új kormánytól a tőkével szembeni küzdelemben?
Az Alkotmánybíróságnak így joga és kötelessége fellépni minden olyan jogalkotói döntéssel szemben – akár a parlamenti kétharmados többséggel szemben is –, amely sértené az alkotmányos mérce egységét és tartalmát.
