Büntetnék, ha valaki zsebszerződéssel szerez földet

Áder János novemberben küldte vissza megfontolásra a parlamentnek a termőföldek tulajdonjogáról szóló törvényt, mert álláspontja szerint az ügyész számára a törvény olyan jogosítványokat állapít meg, amelyek a polgári jogi viták bírósági eljárása során a tisztességes eljárás alapvető garanciáinak érvényesülését. Az államfő kifogást emelt amiatt is, hogy a jogszabály rögzíti, a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetők, továbbá a törvény rendelkezéseinek sarkalatosságával kapcsolatban is voltak észrevételei.

Válaszul az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa büntetőjogi tényállást alkotna a termőföldek tulajdonjogának jogosulatlan megszerzéséről. Az indítvány törli a jogszabályból az ügyészi vizsgálatra vonatkozó, "a közérdekvédelmi feladatkörhöz nem illeszkedő" szabályokat, de fenntartja az ügyész jogát az érintett állami nyilvántartásokból való adatkéréshez.

Az indokolás szerint az új büntetőjogi tényállás megállapításával az ügyész büntetőjogi feladatai és fellépési lehetőségei bővülnek. A törvény kimondja, hogy a büntetőeljárás során keletkezett bizonyítékok a zsebszerződések semmiségével összefüggő polgári perben is beszerezhetők és felhasználhatók. A Btk-módosítás május 2-án lépne hatályba.

A bizottsági módosító indítvány emellett – az államfő észrevételeinek megfelelően – rögzítené, hogy a törvény hatálybalépése előtt jogszerűen és jóhiszeműen kötött választottbírósági kikötések továbbra is érvényben maradnak. A jogszabály ugyanis visszamenőleges hatállyal rendelte el, hogy a termőföld tulajdonjogával összefüggő szerződésben választottbíróságként csak a Magyar Agrár- és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő testület köthető ki.

A tervezett módosítás értelmében március 1. helyett csak november 1-től kellene biztonsági matricával ellátni a földforgalmi szerződéseket, 2015. január 1-jétől pedig egységesen minden ügyvédi okiratra kiterjedne ez a rendelkezés.