Alkotmányos követelményeket szolgál a választókerületi rendszer arányossá tétele
Elemzést adott ki az Alapjogokért Központ.
Az új Házszabály szerint kevesebb képviselővel lehet majd frakciót alakítani, de erre továbbra is csak azoknak a pártoknak lesz lehetőségük, amelyek indultak a választásokon, azoknak nem, amelyek például időközben alakultak.
Míg az Országgyűlés létszáma majdnem megfeleződik, addig ennél nagyobb mértékben csökken a frakcióalakításhoz szükséges minimumlétszám. Az eddigi 386 képviselőhöz képest 199 fog helyet kapni az új Országgyűlésben, azonban képviselőcsoportot a korábbi legalább 12 helyett már 5 képviselő is létrehozhat. Az új szabályozás ezen változtatás mellett azonban a választásokon önállóan induló pártok esetében megtartotta a 3 fős frakciókra vonatkozó kisegítőszabályt. Szintén megmaradt az a legitimációs célokat szolgáló, 2012-től már hatályos előírás is, mely alapján csak a választásokon magát megmérettető párt alakíthat képviselőcsoportot – közölte az Alapjogokért Központ.
A közös listán induló pártok alakíthatnak közös frakciót, és legalább 5 fős önálló képviselőcsoportokat is. Az Országgyűlés megalakulásakor ezen 5 főbe nemcsak a szigorúan az adott párt színeiben induló jelölt, hanem bármely közös jelölt tartozhat, amennyiben csatlakozik az adott frakcióhoz – fejtették ki, hozzátéve: a közös listán induló, azonban önálló frakcióalakításhoz az Országgyűlés megalakulásakor még nem elég képviselővel rendelkező párt a továbbiakban is megkísérelhet képviselőcsoportot alakítani.
Az új Házszabályt csütörtökön fogadta el az Országgyűlés, és az új parlament megalakulásával fog hatályba lépni. A frakcióalapításról is rendelkező házszabály a mindenkori többségre bízza, hogy milyen gyakorisággal ülésezzen az Országgyűlés. Az előterjesztő kormánypárti képviselők szerint az új eljárásrend egy-, két- vagy háromhetes ülésezéssel is alkalmazható. Ugyanakkor előírás, hogy interpellációk és kérdések feltevésére minden olyan héten időt kell biztosítani, amikor a parlament ülésezik.
A legfontosabb változások egyike a módosító javaslatokról a plenáris ülésen folyó részletes vita megszüntetése. A jövőben a módosító indítványok a szakbizottsági vita után az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnek. Az új testület, amelynek elnöke a Ház törvényalkotási alelnöke lesz, egy javaslatba foglalja az általa támogatott módosításokat. Az összegző módosító javaslatról a Ház vitát folytat, majd egy szavazással dönt.