A máramarosszigeti börtönben vértanúhalált halt Anton Durcovici püspököt (1888-1951) május 17-én, szombaton a Iaşiban (Jászvásáron) 11 órakor kezdődő ünnepi szentmise keretében avatják boldoggá.
A püspök vértanúságát és hősies erényeit 2013. október 31-én XVI. Benedek pápa ismerte el, majd 2013. október 31-én Ferenc pápa engedélyezte a dekrétum kihirdetését. A szertartáson jelen lesz Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa, Ferenc pápa követe, és a boldoggá avatási dekrétumot is ő olvassa majd fel.
Petru Ghergel iaşi-i püspök 2014. január 9-én kapta meg a 2013 december 23-án kelt engedélyt, amely alapján a boldoggá avatás kihirdethető Iaşi-ban, annak az egyházmegyének központjában, ahol a vértanú püspök korábban szolgált.
A boldoggá avatást követően Anton Durcovici ünnepét minden év december 10-én, mártíromságának napján ülik majd meg.
Anton Durcovici (születési nevén Durkowitsch) 1888. május 17-én született Deutsch-Altenburgban (ma Bad-Deutsch-Altenburg, közel a pozsonyi határhoz), osztrák munkáscsaládban. Édesapja, Franz kőbányában dolgozott, és a bosnyák háború következtében 36 évesen meghalt (1893. február 5-én). Az özvegy édesanya két fiával a nyomor elől 1896-ban a romániai Iaşiba, Moldva fővárosába ment, ahol megözvegyült nagynénjének vendéglője volt. Itt tanultak meg románul. Később a család Bukarestbe költözött.
1907-ben Rómában filozófiai doktor, majd 1910-ben teológiai doktor lett. Egyházjogi licenciátust is szerzett. Rómában, a Lateráni-bazilikában szentelik pappá 1910-ben.
Hazatérte után Bukarestben hittanár és három plébániát vezet. 1916-1917-ben egy moldvai internáló táborban fogva tartották, mint osztrák állampolgárt. 1924-től 1948-ig, püspöki kinevezéséig a bukaresti hittudományi főiskola rektora volt. Az intézmény ma a vértanú püspök nevét viseli. Megalapította az Unio Apostolica Cleri elnevezésű, papi életszentséget előmozdító egyesületet. Irányította a Mária-Kongregációt, a Szent Vince Konferenciát és a ferences harmadrendet. Hittudományi folyóiratot adott ki.
XII. Pius pápa 1947. október 30-án jászvásári püspöknek nevezi ki. Április 14-től bukaresti apostoli kormányzó is lett. Látogatta és erősítette egyházmegyéjét a kommunista üldözés idején. Márton Áron gyulafehérvári püspökkel dolgozták ki azt a statútum-tervezetet, amelyet az állam elutasított.
1949. június 26-án a Bukarest melletti Popesti-Leordenibe indult bérmálni, amikor a Securitate (titkosrendőrség) letartóztatta. Kínozták, a jilavai börtönbe vitték, majd Máramarosszigetre, ahová a politikusokat és püspököket gyűjtötték. Itt halt meg, éheztetés következtében a halálcellában 1951. december 10-én. Földi maradványai a máramorszigeti börtöntemető jeltelen sírjában vannak.
A George Simion kitiltására vonatkozó hivatalos válaszában Kijev azt is állítja, a román politikus „veszélyezteti az ukrán szuverenitást és a területi integritást”.
Magyarország mögött Lengyelország, Ausztria, Csehország, és még Horvátország is.
Románia azon országok közé tartozik, amely nem ismeri el Koszovót független államnak.
Decemberben választások lesznek, sok minden múlik az eredményen.
A magyar nebulók ugyanakkor jóval az EU-s átlag fölött teljesítenek. Csehország pedig szárnyal. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Andrzej Duda kiemelte, hogy „az egész világ egyértelműen és világosan látja, hogy Lengyelország már nem orosz befolyási övezet”.
Még Kennedy is ráfanyalodott a gyorséttermi ételre.
Ez sem a béke felé vezető út.
