Szűk százévnyi uralma alatt a “burzsoázia” erősebb és nagyobb termelőerőt hozott létre, mint az azt megelőző generációk együttvéve.
„Más sértő kifejezésekhez hasonlóan nem ritkán a “kapitalizmus” kifejezést is éppen a szabad piac azon értelmiségi támogatói közül tették magukévá néhányan, akikkel szemben azt negatív értelemben használták. A szó történetének eredményeképpen azokat, akik a “kapitalizmus” kifejezést az általuk támogatott eszmére vonatkozóan vagy egyszerűen csak egy társadalomtudományi vitára alkalmas semleges kifejezésként alkalmazták, hátrányosan érintették azok a tények, hogy (1) a kifejezést két értelemben is (utalva mind a szabad piaci vállalkozói szellemre, mind pedig az adóbevételeken, továbbá a kormányzati hatalmon és pártfogáson való élősködésre), és (2) szinte mindig határozottan negatív színezettel használták.
Néhányan azt javasolják, hogy végképp hagyjunk fel a szó használatával, mert az olyannyira telített egymásnak ellentmondó jelentésekkel és ideológiai színezettel. Ez kétségtelenül csábító megoldásnak tűnik, egy probléma azonban fennmarad. Minden bizonnyal szükséges a gazdasági fejlődéshez annak lehetővé tétele az emberek számára, hogy szabadon kereskedjenek, a nyereségek és veszteségek vezéreljék őket, önmagában ez azonban nem elegendő egy modern világ megteremtéséhez. A “tojást vajra cserélő” emberek modelljét meghaladó modern piacok az intézményi, műszaki, kulturális, művészeti és társadalmi innováció fergetegéből emelkedtek ki és táplálják azt.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
A szervezet ma már egyre inkább a mélyülő nemzetközi törésvonalak tükre.
Sokan a mai napig nem tudják megszokni, de elfogadják.
