Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Január elsején hatályba lép az új hitelintézeti törvény, amelynek középpontjában a fogyasztóvédelem és az átlátható banki működés áll.
Az új jogszabály célja, hogy megerősítse a bankok vállalati irányítási rendszerét, és egyértelmű, átlátható felelősségi hatásköröket igyekszik előírni a pénzintézetek vezetésére, működésére. A törvény egyúttal szigorú szabályokat határoz meg a bankok csődközeli helyzetére is.
Az új hitelintézeti törvény az Európai Unió bankuniós terveinek szabályozásával is összefügg. Az új törvény a pénzügyi stabilitás megerősítése mellett a fogyasztóvédelmi szempontok komolyabb érvényesítését szolgálja, emellett a bankszanálási mechanizmus kialakításának feltételrendszerét is rögzítik a törvényben. A fogyasztóvédelem erősítésével függ össze, hogy a jövőben az ügyfelek bármikor átszerződhetnek egy átlátható árazású termékre. Emellett a deviza alapú jelzáloghitel-szerződésekre kiterjesztik a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamának alkalmazását.
A jelzáloghitel felmondása esetén az adott banknak előre, meghatározott időben értesítenie kell az ügyfelet. A törvény pontosítja a lakáscélú kölcsönszerződés fogalmát is. A futamidő díjmentes meghosszabbításának lehetőségét szabályozó rendelkezés nemcsak a lakáscélú, hanem minden jelzáloghitelre kiterjed majd.
Holnaptól további új jogszabályok is hatályba lépnek, például a közérdekű bejelentésekről szóló törvény, amely a korrupció felderítését hivatott szolgálni az anonim bejelentések lehetővé tételével.