A teljes ellenzéki oldal közös felelőssége, hogy ne újra egy megosztásra és gyűlöletkeltésre épülő országot építsen

Akik valóban rendszerváltást akarnak, azok megtalálják az együttműködés szükséges, kritikus mennyiségét és formáját.

Egészen elképesztő az a cinizmus, amivel Mesterházy és az MSZP vezetői az utóbbi napokban teleszórják a médiateret.
„Egészen elképesztő az a cinizmus, amivel Mesterházy és az MSZP vezetői az utóbbi napokban teleszórják a médiateret. (Bajnait és szószólóit nem említem külön, mert ők már csak halvány másolatok. )
Először is azt szajkózzák, hogy megfelelő ajánlatot tettek a DK-nak, de azt már nem hajlandók konkrétan – mondjuk írásban részletezve – a nyilvánosság elé tárni, hogy az a remek ajánlatuk miből is állt, milyen körzetekre vonatkozott pontosan. Hány listás helyre pontosan? Milyen kikötések övezték pontosan? Nem írják le, mert akkor nyilvánvalóan tarthatatlan lenne ez a kijelentés. De nincs amnéziánk és olvashattunk akkor hiteles beszámolókat a tárgyalásról. Niedermüller Péterét például, aki a tárgyaló delegáció tagja volt, s amelyből kiderül, milyen feltételeket diktáltak. Bauer Tamás elemzését, aki világosan kimutatta, miért volt irreálisan aránytalan az MSZP ma normálisnak és »nyitva hagyottnak« nevezett javaslata, már a DK akkor kimutatható támogatottságát tekintve is.
Másodszor, azt hiszik, nem emlékszünk a »méltányos-nak és korrekt«-nek titulált ajánlathoz fűzött érvekre sem. Arra, hogy azért olyan egyenlőtlen az az ajánlat, mert a DK támogatottsága alig mérhető, ehhez képest Gyurcsány többet visz, mint hoz. Azóta mindkét érvelésről kiderült, hogy megalapozatlan, számszerűsíthetőn nem úgy van. Ennek ellenére ma is folyamatosan azt ismételgetik, érthetetlen, hogy a DK elutasította az ajánlatukat, pedig »csak« Gyurcsányra mondták, hogy nem jöhet.”