Hatályba lépett az az uniós irányelv, amelynek értelmében minden uniós állampolgár igénybe vehet egészségügyi ellátást egy másik tagországban saját biztosításának terhére. Magyar EP képviselők az egészségturizmus beindulásától tartanak.
Az Európai Bíróság előtt nagy tömegben zajló külföldi kórházi ellátás költségeivel kapcsolatos perek miatt az Európai Bizottság még 2008-ban terjesztett be javaslatot a határokon átnyúló betegjogok tisztázására. A Bíróság egyébként a jogesetek túlnyomó többségében a betegeknek adott igazat, és arra kötelezte a származási ország hatóságait, hogy térítsék meg a külföldi kórházi ellátás díját a pácienseknek.
A Bizottság, a Tanács és a Parlament csak 2010 végén jutott kompromisszumra, az elfogadott irányelv pedig 2013. október 25-én lépett hatályba. Az irányelv főszabályként rögzíti, hogy egy uniós állampolgárnak joga van egészségügyi ellátást igénybe venni az Európai Unió bármely másik tagállamában, ennek a költségeit pedig a lakhely szerinti ország egészségügyi hatóságának kell állnia, ha a betegnek van biztosítása — írja a Bruxinfo.
A kiszámíthatatlan következmények elkerülése érdekében azonban több garanciális szabály is beépítésre került: például a származási országnak csak olyan mértékben kell megtérítenie a kezelés költségeit, amennyibe az otthon is kerülne, valamint a betegnek nem származhat anyagi előnye abból, hogy az irányelv engedményeit kihasználva külföldön kezelteti magát. Ez utóbbi szabály elsősorban a nyugatról keletre utazó „betegturistákat” érinti.
A szabály a külföldön balesetet szenvedők ellátására nem vonatkozik, hanem csak az előre eltervezett beavatkozások tartoznak a hatálya alá. Az Európai Bizottság az irányelvtől többek között a várólisták rövidülését is várja, hiszen egy beteg jelentősebb anyagi teher vállalása nélkül dönthet úgy, hogy külföldön műtteti meg magát egy olyan országban, ahol jelentősen kevesebbet kell várakozni a beavatkozásra — foglalja össze a Bruxinfo.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve kapcsolódási pont lehet az európai és az ázsiai piacok között.
Jön az amerikai egészségügy és élelmiszeripar forradalma?
A versenyképesség helyreállítását célzó nyilatkozat elfogadása új lendületet adhat a kontinens gazdaságának.
Egy német szakértő pontokba szedve sorolta fel a válság lehetséges okait.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
Sokféle módon megálmodták már a jövőt, nem egy esetben akár legitimálva mások életének kioltását, és nem ritkán ebből még sportot is űztek. 25 éve az Epic is így tett, ami sokak életét változtatta meg.
