Az Európai Bíróság előtt nagy tömegben zajló külföldi kórházi ellátás költségeivel kapcsolatos perek miatt az Európai Bizottság még 2008-ban terjesztett be javaslatot a határokon átnyúló betegjogok tisztázására. A Bíróság egyébként a jogesetek túlnyomó többségében a betegeknek adott igazat, és arra kötelezte a származási ország hatóságait, hogy térítsék meg a külföldi kórházi ellátás díját a pácienseknek.
A Bizottság, a Tanács és a Parlament csak 2010 végén jutott kompromisszumra, az elfogadott irányelv pedig 2013. október 25-én lépett hatályba. Az irányelv főszabályként rögzíti, hogy egy uniós állampolgárnak joga van egészségügyi ellátást igénybe venni az Európai Unió bármely másik tagállamában, ennek a költségeit pedig a lakhely szerinti ország egészségügyi hatóságának kell állnia, ha a betegnek van biztosítása — írja a Bruxinfo.
A kiszámíthatatlan következmények elkerülése érdekében azonban több garanciális szabály is beépítésre került: például a származási országnak csak olyan mértékben kell megtérítenie a kezelés költségeit, amennyibe az otthon is kerülne, valamint a betegnek nem származhat anyagi előnye abból, hogy az irányelv engedményeit kihasználva külföldön kezelteti magát. Ez utóbbi szabály elsősorban a nyugatról keletre utazó
„
betegturistákat”
érinti.
A szabály a külföldön balesetet szenvedők ellátására nem vonatkozik, hanem csak az előre eltervezett beavatkozások tartoznak a hatálya alá. Az Európai Bizottság az irányelvtől többek között a várólisták rövidülését is várja, hiszen egy beteg jelentősebb anyagi teher vállalása nélkül dönthet úgy, hogy külföldön műtteti meg magát egy olyan országban, ahol jelentősen kevesebbet kell várakozni a beavatkozásra — foglalja össze a Bruxinfo.