Lebukott az IKEA: kényszermunkásokat alkalmazott az érzékenyítő reklámjairól híres svéd cég
A vállalat „mélységes sajnálatát” fejezte ki a történtek miatt.
A móri bankrablással tévesen megvádolt Kaiser Ede huszonötmilliós kártérítést követelt különböző állami szervektől, azonban a Szegedi Törvényszék nem jogerősen elutasította a keresetét, mivel a büntetőeljárás során senki nem követett el kirívóan súlyos jogszabály-értelmezési vagy -alkalmazási hibát.
Kaiser Ede négy évet ült börtönben a nyolc halálos áldozattal járó móri bankrablás miatt, míg egy perújítás folytán 2009-ben a bíróság jogerősen megállapította, hogy a bűncselekményt mások követték el. Kaiser ezért keresetet nyújtott be huszonötmillió forint kártérítés megfizetése iránt, és részletesen felsorolta, hogy az ellene folyt büntetőeljárásban szerinte milyen eljárási hibákat követtek el a bűnüldöző szervek és a bíróság.
Kártérítési igényét egyszer már elutasították, és a most megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélet ugyanerre az eredményre jutott, azonban ezzel szemben még helye van fellebbezésnek. A bíró hangsúlyozta: visszamenőleg nem lehet következtetéseket levonni azokból az adatokból, amelyek a móri ügy perújítási eljárásában, illetve a Kaiser Edének alibit igazoló tanúk ellen hamis tanúzás miatt indult és végül felmentéssel zárult perben kiderültek. A rendőrségnek, az ügyészségnek, illetve a bíróságoknak azon információk alapján kellett dönteniük, amelyek akkor és ott rendelkezésre álltak.