Szinte az egész német média beszámolt a romagyilkosságok peréről

A romgyilkosságok ügyéről szóló német beszámolók többsége hírügynökségi jelentésen alapul, de több médium szakértővel, vagy emberi jogi aktivistával készített interjúval és a hátteret megvilágító anyagokkal is tájékoztatott az ítéletről. 

A liberális Süddeutsche Zeitung kommentárban is foglalkozott a témával. A Maradnak kételyek című írásban a szerző, Cathrin Kahlweit kiemelte: az ítélet egyelőre lezárja a „nem kedvelt kisebbség elleni példátlan hajtóvadászat” ügyét, de az „egyértelmű” bírói döntés és a politikai reakciók nem terelhetik el a figyelmet arról, hogy „sok kérdés megválaszolatlan marad”. Mindenekelőtt az, hogy Magyarország valóban az áldozatok oldalán áll-e – írta Kahlweit, kiemelve, hogy a kormány romapolitikája „eddig alig hozott sikert”, a „náci párt Jobbik félkatonai gárdáját” pedig ugyan betiltották, de mégis „zavartalanul masírozik tovább”.

A Süddeutsche Zeitung A kétely megmarad címmel összeállítást is közölt Cathrin Kahlweittől, amelyben a szerző kiemelte, hogy „a bírói ítélet sem tudja megszüntetni a kisebbség rettegését”. A müncheni lap szerzője egyebek között kifejtette, hogy nem utolsósorban „a romák elleni agresszivitás” segítette a parlamentbe a Jobbikot, „de sokhelyütt a Fidesz is részt vesz a romaellenes politikában”, például Ózdon, ahol a rekkenő hőség ellenére lezárták a vízellátást egy romák lakta negyedben.

A Spiegel Online hírportál Ítélet a romagyilkosságok után: „tönkretették az életünket” címmel közölt beszámolót, amelyben a szerző, Keno Verseck kiemelte: „most először még a kormány is elismerte, hogy a hatóságok hanyagul végezték a dolgukat, és hogy sok kérdés megválaszolatlan”. Verseck egyebek között azt is állatja, hogy a per „csekély érdeklődést váltott ki a magyar nyilvánosságban” az utóbbi két évben, és az eljárás során a politikai motiváció kérdésével egyáltalán nem foglalkoztak. 

A romagyilkosságok perében született elsőfokú ítéletről, a magyarországi jobboldali radikalizmusról és a Fidesz politizálásáról közölt tudósítást az osztrák közszolgálati rádió. Az előzetes várakozásoknak megfelelő ítélet született a romagyilkosságok ügyében – hangzott el az ORF keddi tudósításában. A magyarországi jobboldali radikális körök az utóbbi időben valamelyest a háttérbe húzódtak a tudósító értékelése szerint. A Magyar Gárdát betiltották, s a jobboldali radikálisok nem annyira a romák lakta településeken, inkább az interneten „vonulnak fel”.

Az ORF szerint a rasszista, antiszemita megnyilvánulásokkal szembeni tolerancia ennek ellenére is magasabb Magyarországon, mint Ausztriában vagy Németországban. A lakosság 10-15 százaléka ápol szélsőjobboldali nézeteket vagy hajlik arra, hogy magáévá tegyen ilyen nézeteket. Főként az ország keleti részében, ahol nagy a szegénység, és a romák és a nem romák közötti együttélés „inkább nehezen” alakul. A tudósító úgy látja, az Orbán-kormánynak „sok mindent fel lehet róni, de azt nem, hogy antiszemita és rasszista”, csak „nagyon nem szerencsés módon” cselekszik, amikor el akarja nyerni a Fidesztől jobbra álló választók szavazatait. Orbán Viktor, amikor az ország keleti, északi részeiben jár, „úgy beszél, mint egy jobbikos politikus” – fogalmazott a tudósító, Ernst Gelegs.