Az amerikai kongresszus húsz képviselője levélben kérte csütörtökön John Kerry külügyminisztert: erőteljesen lépjen fel a román kormánynál annak érdekében, hogy az állam maradéktalanul szolgáltassa vissza a magyar egyházak 1945 után elkobzott javait.
A képviselők – köztük Ileana Ros-Lehtinen, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Christopher Smith, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke, valamint Andy Harris, Marcy Kaptur és David Joyce, a kongresszusi magyar caucus (csoport) három társelnöke – sürgették az amerikai diplomáciai tárca vezetőjénél, hogy a román kormánnyal folytatott tárgyalásai során kérje a kisajátított vallási intézmények méltányos, azonnali és igazságos visszaszolgáltatását.
A kongresszusi tagok kétpárti, 13 republikánus és 7 demokrata törvényhozóból álló csoportja kérte továbbá Kerrytől, hogy tiltakozzon az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról szóló legújabb román törvény ellen, amely 5-ről 10 évre növelte azt az időszakot, amennyit az egyházaknak várniuk kell visszaszolgáltatandó épületeik birtokba vételére, ha egyáltalán visszakapják ezeket. Rámutattak, hogy az egyházak levéltári anyagait is haladéktalanul vissza kell adni eredeti tulajdonosaiknak, amit egy április 23-án elfogadott, a témába vágó törvény elmulasztott előírni.
Kérték továbbá, hogy az Egyesült Államok tájékoztassa a román kormányt arról: szándékában áll figyelemmel követni a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium tulajdonjogával kapcsolatos ügy fejleményeit, valamint a Markó Attila, Marosán Attila és Silviu Clim ellen folytatott bírósági eljárást.
Tájékoztatták a minisztert, hogy a buzaui fellebbviteli bíróság 2012. június 28-án megváltoztatta azt a döntést, amely arra vonatkozott, hogy a Székely Mikó-kollégiumot vissza kell szolgáltatni a magyar református egyháznak, visszamenőleges hatállyal megbírságolta az egyházat, és háromévi börtönre ítélte az ingatlanok visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság három tagját, Markót, Marosánt és Climet pusztán azért, mert „a kötelességüket teljesítették, miközben az igazságszolgáltatást igyekeztek szolgálni”.
Felhívták a miniszter figyelmét arra, hogy a román legfelsőbb bíróság június 27-én dönt a három elítélt sorsáról. „Reméljük, hogy az Egyesült Államok nevében sürgetni fogja az egyházi javak teljes körű és időszerű visszaszolgáltatását, valamint a kisebbségi vallási jogok tiszteletben tartását” – írták a képviselők és kifejezték abbéli reményüket, hogy a miniszter tájékoztatni fogja őket az ügyben elért haladásról.
A levél szerzői emlékeztettek arra: az amerikai képviselőház már 2005-ben sürgette, hogy a román kormány az összes vallási közösségnek szolgáltassa vissza elkobzott javait. Az eljárás elnyújtását a Zsidó Világkongresszus, az amerikai Helsinki Bizottság és legutóbbi emberi jogi országjelentésében az amerikai külügyminisztérium is kifogásolta.
Lassan egy hónapja tart az aktuális román kormányválság. A távolban felsejlik egy AUR dominálta parlament réme, ráadásul azt sem tudni még, hogy az RMDSZ Budapesttől mit remélhet.
Egy friss felmérés szerint a kivándorlás mögött elsősorban gazdasági okok húzódnak meg.
Oroszország minden olyan értelmezést elutasít, amely Moszkvát teszi felelőssé a konstancai incidensért.
Az RMDSZ egyik legismertebb politikusát nevezte ki az új román kormányfő.
Egyre többen kérdőjelezik meg a lépés demokratikus alapjait.
Románia a kormányozhatatlanság határán – lassan egy hónapja tart a bukaresti politikai bénultság, nem látszik a kiút, a magyargyűlölő szélsőségesek előretörése és eurómilliárdok elvesztése a tét.
A lényeg, hogy a Lannert-félék elégedettek legyenek.
Magyarországon nem csak Hormuz okoz problémát, hanem a szárazföldi sérülékenység is.
