Nyugatról érkező elismerés: „Kívülállóként azt látom, hogy Orbán Viktor ezeket a csapdákat eddig sikeresen elkerülte”
A volt brit brexitügyi főtárgyalóval, Lord David Frosttal beszélgettünk.
2014 és 2020 között Magyarország évente 12 milliárd forintot fog a kormányhatározatban megrendelt Középtávú Logisztikai Stratégia megvalósulására fordítani.
A hamarosan véglegessé váló, kormányhatározatban megrendelt Középtávú Logisztikai Stratégia szerint átfogó cél, hogy Magyarországon a nemzetgazdasági súlyának megfelelően növekedjen a logisztikai ágazat hozzájárulása a vállalati és nemzetgazdasági versenyképességhez. A pénzügyi számítások alapján a stratégia megvalósításának éves költsége a 2014-2020-as periódusban mintegy 12 milliárd forint lesz évente.
A 2014-2020 közötti időszakban a KLS vitaanyaga szerint – amelyet hétfőn tettek közzé a kormány honlapján – a logisztikai erőforrások, kapcsolatrendszer és innováció fejlődésének elősegítése nagyban hozzájárulhat a magyar gazdaság fejlődéséhez. A logisztika Magyarország versenyképességének javításában kulcsfontosságú tényező, sőt az egyik legígéretesebb kitörési pont. A szektor által nyújtott szolgáltatások színvonala, elérhetősége döntő jelentőségű a Magyarországra beáramló – vagy azt éppen elkerülő – áruk, szolgáltatások és befektetések, a gazdaság dinamizálása és a foglalkoztatási lehetőségek bővülése szempontjából.
Magyarország, logisztikai teljesítményével, az EU-tagállamok középmezőnyébe tartozik, 2012-ben a 15. helyen állt. A KSH adatai alapján 2010. december 31-én 16,4 ezer áruszállítás, raktározás fő tevékenységű társas vállalkozás volt regisztrálva Magyarországon. A piac meglehetősen koncentrált, a 100 legnagyobb vállalkozás adta a szektor teljes árbevételének több mint felét (2010-ben, mintegy 1400-1500 milliárd forintot).
A piacot erős árverseny jellemzi, egyre magasabb elvárt minőség és komplexitás mellett. A logisztikai szolgáltatásoknál fokozatosan nagyobb hangsúlyt kap az egyedi igényeknek való megfelelési képesség, a rugalmasság. A KLS vitaanyaga az ágazat fejlesztése érdekében a logisztikai szakértelem, infrastruktúra, kapcsolatrendszer, kutatás és fejlesztés, valamint a közlekedési és hírközlési infrastruktúra fejlesztését javasolja.
A kezdeményezésbe többek közt beletartozik a minőségi, a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó logisztikai képzések kidolgozása és elindítása, a hazai KKV-k logisztikai szerepvállalásának és kultúrájának fejlesztése, de a logisztikai hálózat Budapest központúságának csökkentése is. A pénzügyi számítások alapján a stratégia megvalósításának éves költsége a 2014-2020-as periódusban mintegy 12 milliárd forint lesz évente. Előzetes becslések alapján ennek 75-80 százalékát a logisztikai-releváns infrastruktúra-fejlesztések teszik ki. A KLS végleges elkészítésének határideje május 31.