Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke is érdeklődéssel figyeli az alaptörvény tervezett módosítását.
Nagy érdeklődéssel figyeli Viviane Reding a magyar alaptörvény küszöbön álló módosítását – jelentette ki az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke pénteken az Európai Unió igazságügyi minisztereinek találkozóját követően. A luxemburgi biztos azt is tudatta: tud arról, hogy az Európa Tanács főtitkára, Thorbjørn Jagland levélben fordult a magyar kormányhoz, amelyben hangot ad aggodalmainak, és azt kérte, hogy a Velencei Bizottság véleményt alkothasson a tervezett módosításról annak elfogadása előtt.
Reding érdekes felvetésnek nevezte Dánia, Németország, Hollandia és Finnország külügyminiszterének javaslatát, amelyben azt kérik, hogy az Európai Bizottság indítványozza a mostaninál hatékonyabb és gyorsabban alkalmazható mechanizmus kidolgozását az európai alapértékek védelme érdekében. A luxemburgi politikus arra is utalt, hogy ilyesmi már korábban is szóba került, amikor az Európai Parlamentben a magyar és a romániai igazságszolgáltatás helyzete volt napirenden.
„Jelenleg legvégső lehetőségként csak a hetes cikkely áll rendelkezésünkre, amelyet én csak atombombának hívok” – jelentette ki Reding, utalva arra, hogy az uniós szerződés ilyen esetekben egyetlen szankciót ismer, azt, hogy az adott országot fosszák meg szavazati jogától, ami a döntéshozatalból való teljes kizárást jelenti. Ez olyan súlyos szankció, amelyhez az összes többi tagország beleegyezése kell, és amelyet még soha egyetlen tagállam ellen sem alkalmaztak.
Viviane Reding hozzátette: érdeklődéssel várja, milyen intézkedések kialakítására nyílhat lehetőség az uniós szerződés megváltoztatása során az olyan helyzetekre, mint amikor például Magyarországgal szemben a bírák nyugdíjazása miatt kötelezettségszegési eljárást indított a bizottság, amivel kapcsolatban az Európai Bíróság is Brüsszelnek adott igazat. A biztos kijelentette: az ítéletet Magyarország egyelőre nem hajtotta végre maradéktalanul.
Egy név nélkül nyilatkozó bizottsági forrás megerősítette: múlt éjjel kapták meg a magyar hatóságoktól az erre vonatkozó törvénymódosító javaslat szövegét. A forrás azt is elmondta: ilyen mechanizmust csak az uniós szerződés megváltoztatásával lehet létrehozni, amit viszont uniós vezetők csak a következő európai parlamenti választásokat követően tartanak elképzelhetőnek.