Az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői a román kormány közvitára bocsátott restitúciós elképzeléseiről nyilatkoztak a napilapnak. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint a tervezett törvénymódosítás nem kedvez az erdélyi magyar egyházaknak. A püspök a tervezetnek azt a kitételét kifogásolta, hogy a kormány a jelenlegi öt évről 25 évre tolná ki azt az időszakot, ameddig a visszaszolgáltatott ingatlanok régi-új tulajdonosainak meg kellene tűrniük a közintézményeket ingatlanaikban. A püspök úgy vélte, ebben az esetben az ingatlanok karbantartását is a felhasználókra kellene hárítani.
Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye általános helynöke a közvitára bocsátott tervezet alapján megállapította, hogy a kabinet látszatmegoldásokat keres. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Bálint Benczédi Ferenc, a magyar unitárius egyház püspöke is kinyilvánította, egyházaik csak a természetbeni teljes visszaszolgáltatás elvét tartják elfogadhatónak. Az unitárius püspök elmondta, folyamatban van az erdélyi magyar egyházfők egyeztetése a közös fellépés érdekében. A kormány pénteken bocsátotta közvitára a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó új törvénytervezetet, amelyet parlamenti vita nélkül akar elfogadtatni.
A tervezet általános elvként fogalmazza meg, hogy természetbeni visszaszolgáltatást kell alkalmazni ott, ahol ez még lehetséges. A tervezet szerint az állam 2017-től fizet pénzbeli kárpótlást azoknak a jogosultaknak, akik nem kaphatják vissza természetben ingatlanjaikat. Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága szólította fel, hogy tegye működőképessé az elkobzott ingatlanok restitúciójával kapcsolatos jogorvoslati rendszerét.