Mennyiségi enyhítésbe kezdhet az MNB a váltás után londoni elemzők szerint

Az egyik legnagyobb citybeli befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdászai befektetési ügyfelek számára összeállított elemzésükben valószínűnek nevezték, hogy az MNB – miután a hamarosan lejáró mandátumú Simor András helyét új elnök veszi át – „gyorsított ütemben” kezd hozzá vállalati kötvények és állampapírok másodpiaci felvásárlásához. A Barclays londoni elemzői szerint elképzelhető a kereskedelmi bankok célzott hitelfinanszírozása is a magánszektorbeli hitelkihelyezés élénkítése végett.

A ház szakértőinek értelmezése szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt vallja, hogy a monetáris politikának erősebben kellene összpontosítania a gazdasági növekedésre, és kevésbé az infláció kordában tartására. A Barclays elemzői annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy a magyar szakminiszter az amerikai, a brit és az euróövezeti minta alapján az aktív mennyiségi enyhítés – vagyis a reálgazdaság élénkítését célzó jegybanki likviditásinjekció – híve. Akár Matolcsy György lesz az új MNB-elnök, akár nem, az mindenképpen nagyon valószínű, hogy az általa hangoztatott nézetek a Fidesz nézetei, és e nézeteket osztani fogja a jegybank új vezetője, bárkire essen is választás – fogalmaztak elemzésükben a Barclays londoni elemzői.

A ház szakértői szerint az általuk valószínűsített monetáris enyhítési lépések a pénzellátás felduzzasztása révén gyengíthetik a forintot, ám a folyamat jó eséllyel „nem válik féktelenné”, tekintettel a devizahitelesek törlesztési költségeire. E költséghatások miatt a gazdaságpolitikai döntéshozók általában „érzékenyek” a forintgyengülés ütemére és mértékére, és amikor erősödik a forintra nehezedő nyomás, vezető kormánytisztviselők rendre igyekeznek megnyugtatni a piacot. Ezt mutatta például Varga Mihály, az egyes pénzügyi szervezetekért felelős tárca nélküli miniszter minapi nyilatkozata is arról, hogy a magyar kormány változatlanul érdekelt egy IMF/EU-programban – fejtegették elemzésükben a Barclays londoni szakértői.

A ház elemzői ugyanakkor közölték azt is, hogy „a belátható jövőben” nem számítanak megállapodásra egy új IMF-hitelprogramról, mivel továbbra is jelentősnek tartják a kormány és az IMF közötti nézetkülönbségeket. Mindezek alapján a Barclays londoni közgazdászai azt jósolják, hogy a forint várhatóan beáll egy gyengébb árfolyamsávba, de meredek gyengülés nem várható. A ház az idei első félévre 285-300 forint/eurós árfolyamsávot tart elképzelhetőnek.

Az IMF-megállapodásra – legalábbis a tervbe vett szuverén devizakötvény-kibocsátás előtt – most már más nagy londoni házak sem számítanak. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a közép-európai EU-gazdaságok – köztük Magyarország – idei tőkepiaci hitelfinanszírozási igényeiről összeállított, e héten Londonban ismertetett átfogó előrejelzésében kiemelte azt a véleményét, hogy Magyarország tavaly jórészt azért a forintkötvény-piaci kibocsátások emelésével finanszírozta a lejáró devizakötelezettségeket, mivel a magyar kormány akkor még meg akarta várni az új elővigyázatossági IMF-megállapodást, mielőtt megjelent volna egy új devizakötvény-kibocsátással a piacon.

Az IMF-megállapodás esélyei azonban mára „elhalványultak”, és a Fitch Ratings várakozása most már az, hogy Magyarország 2013 elején mindenképpen visszatér a nemzetközi kötvénypiacra, ha változatlanul fennállnak a kedvező kondíciók – állt a hitelminősítő elemzésében.

Az HSBC – a mérlegfőösszeg alapján legnagyobb brit pénzügyi szolgáltató csoport – londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai befektetők számára összeállított idei első átfogó térségi prognózisukban „erősen valószínűtlennek” nevezték, hogy az IMF/EU-tárgyalások „valaha is eljutnak” az új finanszírozási programról szóló megállapodás aláírásáig. A ház megítélése szerint ugyanis a magyar kormány nem kíván semmilyen makrogazdasági változtatásról tárgyalni a Nemzetközi Valutaalappal, és erre jelenleg a piac sem szorítja rá.