Száműzné a hitoktatást az iskolákból és ellenzi az egyházak költségvetési finanszírozását is, ezért a Horvátország és a Vatikán közötti szerződés felülvizsgálatát kéri a Horvát Néppárt-Liberális Demokraták (HNS) ifjúsági tagozata – írja a helyi sajtó hétfőn.
Olaszországhoz és más államokhoz hasonlóan az állampolgároknak kellene eldönteniük, hogy az általuk befizetett adó egy részét az állam az egyházak működésére szánja-e vagy sem – idézi a Novi list című fiumei (rijekai) napilap Zvonimir Klobucart, a párt ifjúsági tagozatának elnökét, aki hozzáteszi, hogy a szakszervezetek részére is nyilatkozat alapján vonják a támogatást a munkavállalók béréből.
A fiatal liberális demokraták ellenzik az iskolai hitoktatást is, mert szerintük a tanintézmények 99 százalékában csak katolikus hittant lehet hallgatni. Úgy vélik, ezáltal diszkriminálják a gyermekeket, illetve sérül az alkotmányjogi egyenlőség. A néppárti fiatalok felülvizsgálnák a vatikáni szerződést is, mert úgy gondolják, hogy a gazdasági és pénzügyi válságra való tekintettel az állam túl sokat költ a vallási közösségekre. Hivatalosan 300 millió kunáról van szó évente, de az egyesületi és egyéb tevékenységeket, a hitoktatók fizetését is beleszámítva, az összeg eléri az egy milliárdot – írja a lap Klobucarra hivatkozva.
Habár a HNS vezetősége hangsúlyozza, hogy az ifjúsági szervezet önálló, Nada Turina-Djuric néppárti képviselő szerint a legfrissebb népszámlálási adatok majdani közzététele megnyithatja ezt a tabutémát. Horvátország többnemzetiségű és többvallású ország, de már maga az a helyzet, hogy az iskolák többségében csak katolikus hittan van, „megkérdőjelezi az ilyen megoldás alkotmányosságát” – véli a Novi listben a párt rijekai regionális vezetője.
A legutóbbi, 2001-es népszámlálási adatok szerint Horvátország 4 és fél milliós lakosságának közel 88 százaléka római katolikus, 4,4 százalék pravoszláv, 1,3 százalék muzulmán, míg a más vallásokat követők száma kevesebb, mint 1 százalék. A hitoktatás nem kötelező, hanem választott tárgyként szerepel az alap- és középfokú iskolák órarendjében. A nem katolikus tanulók számára azonban csak egyes, általában jelentős kisebbségi diáklétszámú iskolákban biztosított az egyéb vallású hittan- vagy etikaóra.
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora 2026 elején megjelent könyvecskéjében átfogóan mutatja be a tudománypolitika, a kutatás és a keresztény szemlélet viszonyát és helyes útját.
Az emberek újra vágynak a valódi kapcsolatokra.
A horvát miniszterelnök szerint Magyar Péterrel dűlőre tud majd jutni.
Rövidesen lesz alternatívája az Adria-vezetéknek.
Most csak bizakodnak, ennyit tehetnek.
A létesítmény Európa egyik legnagyobb mesterségesintelligencia-infrastruktúrája lehet.
A budapesti Fidesz új frakcióvezetője elárulta, milyen javaslatokkal készülnek.
A jobboldali politikus alaposan felborzolta a kedélyeket Franciaország lehetséges jövőbeli szerepvállalása kapcsán.
