Nyolcszázötven éve áll a párizsi Notre Dame

Az évente 14 millió hívet és turistát vonzó, az UNESCO világörökségét részét képező Notre Dame-ot Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdete építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.

„Ennek évfordulóját ünnepli december 12-én a katedrális: a jubileumi körmenet délután 6 órakor kezdődik a székesegyház előtti téren. Teljes nagyságában és minden részletében megcsodálható lesz a Notre Dame homlokzatának három kapuja” – hangsúlyozta Patrick Jacquin, a katedrális rektora a France 3 közszolgálati televízióban. Az ünnepi szentmisét André Ving-Trois, Párizs érseke mutatja be mintegy negyven püspök és négyszáz pap jelenlétében. Most először szólal meg a Notre Dame 12 ezer sípú nagyorgonája az egy évig tartó felújítást követően. 

A katedrális előtti téren külön megemlékezést is tartanak, amelyen részt vesz egyebek mellett Manuel Valls, a vallásügyért is felelős belügyminiszter és Bertrand Delanoe, Párizs főpolgármestere. A College des Bernardins-ben (bencésrendi központ) aznap Notre Dame a Cité szívében címmel konferenciát is tartanak, amelyen közel harminc kutató és szakértő előadásait hallgathatják meg az érdekelődök. 

A hívők egyénileg vagy csoportosan végigjárhatják a nyolc állomásból összeállított zarándoklatot a templom bejáratától az üvegablakokon és az oltáron át a Szűz Mária-szoborig, amelynek lábánál Paul Claudel író, költő 1886 karácsonyán megtért. Az évforduló alkalmából megjelenik egy művészeti album is Notre-Dame de Paris, la grace d'une cathédrale címmel, amelyben mintegy negyven tanulmány olvasható a székesegyházról, építésének körülményeiről, titkairól. 

Az egy évig tartó ünnepségsorozat 6,5 millió euróba kerül, amelyet adományokból és mecenatúrából finanszíroz a francia katolikus egyház. A Notre Dame hírnevéért elsősorban azonban Victor Hugo írót illeti a köszönet, aki elsőként emelte fel szavát A párizsi Notre-Dame című regényének 1831-es megjelentetésével a pusztulásra ítélt középkori építészeti remekműért. 

A francia uralkodók a Notre Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a XVIII. századig, a felvilágosodás koráig, amely "sötét évszázada" lett a székesegyháznak. Addig is rendre változtattak az épület eredeti stílusán, a francia forradalom viszont jóvátehetetlen károkat okozott: a katedrálist bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. Napóleon megkoronázását aztán ismét ott ünnepelték 1804-ben, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata a székesegyház. Az épület feltámadása Eugene Viollet-le-Duc építésznek köszönhető, aki mindenkinél jobban ismerte a funkcionalitását és szerkezetét, és 1844 és 1864 között – az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával – restaurálta, leleményességével megfűszerezve, amiről a toronytető és a vízköpők tanúskodnak.