Vita nélkül fogadta el a román szenátus azt a törvénytervezetet, amely rendelkezik a kommunizmus idején az erdélyi magyar történelmi egyházaktól elkobzott levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról.
A jogszabályt tavaly már elfogadta a román parlament, de az alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította. Ezért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség három képviselője februárban – változatlan formában – ismét beterjesztette a parlament elé a jogszabályt, amelyről mostanig a szenátusnak kellett volna döntenie. A román parlament felsőháza nem tűzte napirendre a módosító indítványt, ezért lejárt a szenátusi vitára szánt határidő, így a törvénytervezet hallgatólagosan elfogadottnak tekinthető, amelyről érdemben majd a képviselőház dönt.
A Krónika című erdélyi napilap szerdai számában emlékeztet arra, hogy a jogszabályt a most kormányon és akkor ellenzékben lévő Szociál-liberális Szövetség (USL) támadta meg az alkotmánybíróságon. Az USL tartalmi kifogásokat is emelt a jogszabály ellen. Az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatását kifogásolták elsősorban, amelynek a fő haszonélvezői – mint mondták - az erdélyi magyar történelmi egyházak lettek volna.
Mircea Duşa jelenlegi belügyminiszter akkor úgy fogalmazott, hogy az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatása támadást jelent Románia egységes nemzetállamisága ellen „azáltal, hogy magánszerveknek adnák át az 1918-as egyesülésre vonatkozó dokumentumokat, a tulajdonleveleket, valamint az anyakönyveket”.
A nacionalista indulatoktól fűtött akkori állásfoglalások miatt Márton Árpád RMDSZ-es képviselő – a tervezet egyik beterjesztője – úgy véli, a jelenlegi politikai helyzetben már az is eredménynek számít, hogy a tervezetet a szenátus nem módosította a vita hiánya miatt. Márton szerint a decemberi parlamenti választások kampánya előtt így is minimális esély mutatkozik arra, hogy az alsóház elfogadja a törvényt. „Az USL túl nagyokat nyilatkozott korábban, így nem hiszem, hogy éppen most gondolná újra álláspontját” – fogalmazott Márton Árpád.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az 55 ezres stadionba 2600-an mentek ki a presztízsmeccsre.
Újabb megszorítások.
Meg is fogadtak egy tanácsot.
A százezres elérésű, Orbán-fóbiás erdélyi újságíró-influencer Lázár János megszólalására akart ráakaszkodni egy állítólagos rasszista történettel, aztán szembejött a valóság.
Példátlan ítélet, példás reakció!
A fuvarozók miatt aggódnak.
A kormányfő szerint van, aki nem tudna nemet mondani Brüsszel akaratának.
Női nézőpontból a közélet ott válik valósággá, ahol a szavak példává lesznek, a döntéseink tétje pedig a gyermekeink jövője – és ahol a felelősség nem hangos jelszó, hanem csendes, következetes helytállás.
