Végül nem lesz előzetes regisztráció

„Ez már a többedik interjú, amelyet az előzetes regisztráció bevezetéséről készítek ellenzéki pártok, mozgalmak emblematikus vezetőivel, és mindig elmondom, hogy azért adtam erre a fejem, mert egészen eddig a hétig* úgy láttam, hogy a kérdés nem a súlyának megfelelő helyen szerepel a politikai közbeszédben. Pedig a választójog szabadsága elleni merényletről van szó, ami akár az ellenzéki erők közös fellépését is indokolná. Ön mit gondol erről?

 Ha az előzetes regisztrációt bevezetik, akkor az a legnagyobb támadás lesz a demokratikus intézményrendszerrel szemben. Minden eddiginél nagyobb veszélyt jelent abból a szempontból, hogy lesz-e Magyarországon szabad választás és demokratikus jogállam. Az, hogy eddig ebből nem volt nagy botrány, nem azt jelenti, hogy nem is lesz. Nagyon régen csepegtetik fideszes képviselők, hogy készülnek ilyesmire. Tavaly novemberben, a választási reform eseti bizottságban, ahol Lázár János ismertette a Fidesz választási elképzeléseit, négyszer tettem fel azt a kérdést, hogy mi a Fidesz álláspontja az előzetes regisztrációról. Egyetlenegy választ sem kaptam. Tehát mi, az LMP frakciójában, tudjuk, hogy ez a kérdés nagyon komoly vízválasztó lesz. Akkor kapott nagy hangsúlyt a médiában, amikor maga a miniszterelnök is megerősítette a bevezetését. Mi rögtön kiálltunk és elmondtuk, hogy miért tartjuk ezt abszolút rossz iránynak. Egyetértünk Sólyom László véleményével, aki szerint könnyen lehet, hogy ez lesz az Orbán-kormány egyik legnagyobb politikai vitája. Bár egy technikai problémának, egyszerű választási eljárásjogi kérdésnek tűnhet azon állampolgárok számára, akiknek nem dolguk, hogy a demokratikus intézményrendszer működésével foglalatoskodjanak, azért még a politika iránt kevésbé érdeklődők is könnyen átérezhetik azt, hogy a választójog korlátozása demokratikus rendszerekben igazi skandalum. Az LMP-frakcióban készülünk is arra, hogy világossá tegyük, egy indokolatlan jogkorlátozó lépésről van szó, amely mellett semmilyen szakmai indok nem szól.

Másrészt nagy kérdés, hogy lehet-e ebből bármi. Rogán Antal néhány napja belengette, hogy módosítani fogják az alaptörvényt ennek érdekében, hiszen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi alaptörvénnyel ellentétes lenne a regisztráció bevezetése. A »gránit szilárdságú« alaptörvénynek ez a harmadik módosítása lenne akkor már, ami persze jól kifejezi a Fidesz viszonyát az alkotmányossághoz. Ezen kívül a regisztráció bevezetése az Emberi jogok európai egyezményével is ütközne. Tehát ha be is kerül végül az alaptörvénybe, már csak e miatt is meg fogja semmisíteni az Alkotmánybíróság. Azt pedig tudjuk, hogy eléjük fog kerülni, hiszen a Fidesz már bejelentette azt is, hogy előzetes normakontrollt kér majd. Vagyis szerintem végül nem lesz előzetes regisztráció, mert annyira szembemegy a magyar alkotmányos hagyományokkal és a nemzetközi jogi normákkal, hogy a magyar Alkotmánybíróság nem engedheti meg a bevezetését. És azt is gondolom, hogy noha politikai haszonszerzés motiválja ez ügyben a Fideszt, összességében nekik is politikai károkat fog okozni, mert azok az emberek is át fogják érezni a saját tapasztalatik révén a Fidesz demokratikus intézményrendszer ellen folytatott politikáját, akik eddig nem.(...)

Az miért logikus, hogy ismét kétpártrendszer jönne létre akkor, ha egy ellenzéki együttműködés eredményeként lehetne leváltani a Fideszt? Abból éppen az ellenkezője következne, nem? Ehhez ugyanis arra lenne szükség, hogy a résztvevők kompromisszumot kössenek saját céljaikat rangsorolva és megállapodva egymással.

Azért logikus, mert eddig mindig ez történt. Magyarországon az összefogást mindig úgy értik, hogy a baloldalon vagy a jobboldalon belül kell végbevinni, és akkor ennek általában az az eredménye, hogy az összefogást meghirdető pártok eluralják azt a politikai térfelet. Szerintem is lenne szükség összefogásra, de Magyarország ma olyan állapotban van, hogy ez az összefogás nem merülhet ki abban, hogy a baloldalon belül vagy a Fidesztől balra lévő oldalon alakul ki. Ha nem tudjuk meggyőzni az alkotmányos jobboldal szereplőit abban a vitában, amely éppen most kezd kibontakozni, és amelyben Sólyom László is nagyon markánsan megszólalt, akkor nem fogjuk tudni az alkotmányosság kérdését Magyarországon abba a kerékvágásba visszahelyezni, amelyben 1989-ben elindult, úgy, hogy az egy tartós alkotmányos berendezkedés legyen. Hivatkoznék például Majtényi Lászlóra, aki régóta mondja, hogy Magyarországon az alkotmányosság azért ennyire sérülékeny, mert az alkotmányos bal- és jobboldal között nincs egyezség arról, hogy mit értenek alkotmányosságon. Úgy gondolom, az ország jelenlegi válsága olyan nagy, hogy ennek ki kéne kényszeríteni egy ilyen egyetértés létrejöttét. Talán teoretikusnak tűnik, amit mondok, és nem is tudom pontosan, hogy mindez miként valósulhat meg.”