Folyamatban

Mit kellett szem előtt tartani a tanterv elkészítésénél?

A legfontosabb szempont az volt, hogy Isten örökkévaló és állandó üzenetét mai formában vigyük közel a gyermekekhez, fiatalokhoz a hittanóra keretein belül. Az Ige legyen élő, hangozhasson, hívogasson és bátorítson az Istennel és testvéreinkkel való kapcsolatra. Biblikusnak, gyermekre hangoltnak és modernnek lenni egyszerre, már önmagában ez a három tényező kijelölte a határvonalakat. Emellett sok mindenre oda kellett figyelni a tervezés, közös gondolkodás során. Az egyik fontos kiindulópontunk az MRE katechetikai sokszínűsége volt.

Mit jelent ez a sokszínűség?

Nemcsak a református általános iskolák hitoktatása és az önkormányzati iskolákban vagy a gyülekezeti termekben történő hitoktatás létezik, hanem ezeken belül is számtalan különbözőség van. A cél viszont mindegyikben közös: Isten kegyelmére és Jézus Krisztusra való rámutatás. Ugyanakkor a forma és a körülmények eltérőek. Gyülekezeteink és iskoláink a maguk életvalóságában élik a mindennapokat, és a gyermekek is saját realitásukat hozzák magukkal, amikor hittanórára jönnek. Ez óriási feladat elé állította a munkacsoportunkat! Mindenki hozta a saját gyakorlatát, tapasztalatát, látásmódját és az általa hallott visszajelzéseket. Mindezekre tekintettel kellett lennünk, és eközben kellett a kompromisszumot keresnünk. A tanterv valójában nem lehet több mint egy olyan váz, olyan kiindulópont, amit saját gyülekezeti vagy iskolai keretek között kell és lehet „felöltöztetni". Ahhoz, hogy a tanterv ne csupán hangzatos, üres szó maradjon, kell hozzá az áldott, Istenben élő és hiteles szolgálattevő és a jó segédlet (tankönyvek, tanári segédanyagok.) Mindezek mellett arra is törekedtünk, hogy a tanterv ne legyen túl „iskolás" és a hittanóra a gyülekezetbe való bekapcsolódás és a magyar református identitás formálásának lehetősége is legyen. (...)

Mi kapta a legtöbb kifogást?

Ahogyan nincs olyan, hogy „legjobb" egy tantervben, úgy nincs „legtöbb kifogás" sem. Javaslatok a legkülönbözőbb területeken érkeztek, egy-egy év tematikájába plusz témát vagy fogalmi változtatást szorgalmaztak. Ha mégis a visszajelzések közötti leggyakoribbat kellene kiemelni, akkor az énekek tartoznának ide. A minimum követelmények között jelenleg a legminimálisabb szerepel, egy Református Énekeskönyvbeli és egy ifjúsági/gyerekének. Ezt általában nagyon kevésnek találták. Elhangoztak konkrét javaslatok a bővítésre, de számbeli határok is. A legmeggyőzőbb és végül is a legreálisabb a kötelező énekek számának tízre bővítése. Öt ének a gyülekezeti énekeskönyvből és öt gyermek/ifjúsági ének tartozzon egy tanév minimum követelményéhez. Ezen kívül is nagyon sok jó, megfontolandó javaslat érkezett, többek között jogos igényként jelent meg az, hogy a gyermekteológia felfedezései épüljenek be a tantervbe, valamint kapjon még nagyobb teret a református közösségbe való bevezetés is.

Min fognak változtatni a beérkezett vélemények alapján?

Több változtatásra lesz szükség. Például a pedagógiai koncepcióba bekerülnek még pontosításra szoruló részek, a katechéta személyéről jellemzők és a célrendszerről is. Az egyes évek tananyagában is vannak olyan témák, melyek tartalmukban maradnak, de megfogalmazásukon érdemes finomítani. A teljes koncepció váltására a visszajelzések szerint azonban egyáltalán nincs szükség.