Liza, a rókatündér – film a démoni nőkről

„Neked sík idegnek kellene lenned, nem?” – kérdezem ebéd közben a velem szemben ülő hölgyet, aki látszólag nem érti a kérdést: - „Miért kéne idegesnek lennem?” – „Mert a gyártásvezetők mindig idegesek.” – Nevet, majd magabiztosan válaszol: - „Ez nem az a forgatás, ahol bármi miatt is izgulni kellene: minden a legnagyobb rendben, a stáb teszi a dolgát, professzionális az egész.” Még a vaspondrók is jól viselkednek. A soron következő jelenetükre rápihenő, luxusrezidenciájukban békésen szendergő vaspondróknál már csak a rendező, Ujj Mészáros Károly nyugodtabb. A fóti kastélyban zajló forgatásra indulva attól féltem, hogy nem fog szóba állni velem, hiszen miért is hagyná, hogy élete első nagyjátékfilmje forgatási napjain zaklassák az újságírók. Éppen ellenkezőleg, nagyon készségesen nyilatkozik. A jövő tavasszal moziba kerülő Liza, a rókatündér című nagyjátékfilmjéről kérdezem.

„Alapvetően egy mese az egész, amit a mesélő mond el. A filmben sokszor nehezen válik el a mese a valóságtól, akár jeleneten belül is változhat, hogy mi a képzelt, és mi a való világ. Amiről szól, az is mesés egy kicsit, mert viszonylag nehezen megfogalmazható, ma már avíttas, viszonylag ódivatú dolgokról beszél, mint a szeretet, a szeretet hatalma, ami rengeteg dologra képes” – mondja Ujj Mészáros Károly rendező, amikor arra kérem, kategorizálja saját filmjét. A beszélgetés során az is kiderül, hogy a Liza, a rókatündér valójában kosztümös film, egy képzeletbeli, soha nem létezett '70-es években játszódik.

„Egy 19. századi filmet, vagy egy még régebbi korban játszódó filmet problémásabb és költségesebb lenne leforgatni, de már a '70-es éveket is egyre nehezebb produkálni, mert fogynak az eredeti tárgyak és a helyszínek. Ha igazi városi hátteret akarunk használni, azt szinte lehetetlen eredeti formájában fölvenni. A '70-es évek mozija és tárgyai számomra valamiért hihetetlenül otthonos és kedves közeget jelentenek. Ha megnézek egy Columbót, nagyon jól érzem magam attól a tárgyi világtól, amit ott látok. Szerintem a '70-es évek volt az utolsó pillanat, amikor a tárgy még hűségesen, sokáig szolgálta az embert, és képes volt azt a funkciót ellátni, amire eredetileg kitalálták. Manapság az egy évig tartó mobiltelefonok világában arról készítünk reklámot, hogy dobd is el, mert ciki” – mondja Ujj Mészáros Károly, aki korábban elsősorban reklámfilmproducerként, reklám- és kisjátékfilm-rendezőként tevékenykedett. 

Ezen a ponton fölmerül a kérdés, hogy a reklámfilmrendezés és a nagyjátékfilmgyártás nála milyen relációban vannak egymással, a reklámos tapasztalat mennyiben tudja őt segíteni, vagy éppen hátráltatni a Liza a rókatündér forgatása során. Elmondása szerint nagyon sokat tanult a reklámokból, mert a reklám rendkívül koncentrált műfaj: forgatás előtt mindent nagyon pontosan el kell tervezni: improvizálásnak reklámfilmforgatáskor nincs helye. Ujj Mészáros a Liza, a rókatündér felvétele előtt ugyanúgy rákészült minden snittre, mint egy reklám forgatása előtt, azért is rajzoltak Petheő Balázs grafikus barátjával közösen egy elképesztően részletes, 1400 képből álló storyboard-ot. Ez gyakorlatilag a rendező partitúrája. 

Persze a storyboard sem kőtábla, ha támad egy jobb ötletük, vagy kényszerítő körülmények lépnek föl, változtatnak rajta. „Hátborzongatóan jó érzés, hogy amit az ember kitalált és lerajzolt, az a film nyelvén ugyanúgy megvalósul” – állítja a rendező. A film forgatókönyve sem tipikusan irodalmi forgatókönyv, hanem a film vizionárius világához mérten inkább képszerűen szerkesztett. Ujj Mészáros Hegedűs Bálinttal közösen a film forgatókönyvírója is: öt évvel ezelőtt kapták az első állami támogatást a Liza a rókatündér könyvének fejlesztésére egy szinopszis alapján. Azóta folyamatosan érlelődött a koncepció, a forgatókönyvet pedig legalább tízszer írták át. Ez alatt az öt év alatt például egyre több japán motívum szivárgott a filmbe. Pénz pedig a Magyar Nemzeti Filmalap révén került a produkcióba. 

„Elég sokféle japán input ért. Amikor életem első szusiját megkóstoltam a Deák téren, az otthon szó jutott eszembe, ami nagyon furcsa dolog, mert evés közben végképp nem szoktak eszembe jutni ilyen dolgok. Sokáig nem is értettem, hogy ez hogy lehet. Aztán nagyon sok japán film- és irodalmi élmény ért, voltam ott turistaként, később reklámfilmet is rendeztem Japánban, valamint filmfesztiválon is részt vettem Tokióban, mert beválogatták egyik filmünket.” Ujj Mészáros a Liza, a rókatündér ötletét egy japán filmfesztiválról hozta: ott ismerkedett meg a rókatündérek legendájával, ami remekül passzolt a kiinduló ötlethez, ami Pozsgai Zsolt Liselotte és a május című drámájából inspirálódott. „A japán elemek az 5 év során lépésről-lépésre beszivárogtak. Először csak a nyitókép volt meg, amiben egy japán popsztár énekel. Eleinte semmi többre nem gondoltam, végül ebből alakult ki a film egyik legnagyobb főszerepe.”

Végül már csak egy kérdés maradt hátra: mit fog elmesélni a Liza, a rókatündér című film? Kitsune – így hívják a rókatündéreket, az ősi kínai-japán legenda szerint női alakot öltő, gonosz démonokat, akik megigézik és elcsábítják a férfiakat. Elbűvölt áldozataik vakon követik végzetükbe a rókadémonokat, akik cserébe elrabolják lelküket és életüket. Liza, a félénk ápolónő biztos benne, hogy közéjük tartozik. Alig egy hónapja, a harmincadik születésnapján határozta el, hogy megtalálja élete szerelmét, és azóta hat udvarlója halt meg, mindegyik az első randevújukon, vagy még az előtt. A naiv és nagyon magányos nővérke békésen ápolja a lebénult Márta nénit, Japán egykori nagykövetének özvegyét, immár tizenkét éve. Míg születésnapján, élete első kétórás kimenőjén a közeli gyorsétterembe megy, hogy kedvenc regényének útmutatásai alapján megtalálja az igazit, távolléte alatt Márta néni jobblétre szenderül. 

Liza megörökli a belvárosi lakást, ahol egyedül marad képzelt barátjával, Tomy Tanival, a néhai japán popénekessel. Tani slágereit énekelve kísért a tágas szobákban, ahol Márta néni után nem sokkal Liza első udvarlója is gyanús körülmények között elhalálozik. Zoltán Zászlóst, a vidékről felköltözött rendőrt bízzák meg a különös üggyel, aki beköltözik Liza lakásába albérlőként, hogy a gyanúsított nővérkén tartsa a szemét. Liza elkezdi önálló életét, ismerkedik a világgal és a női magazinokkal, miközben körülötte egyre hullanak az udvarlók. A gyanús halálesetek ügyében nyomozó Zoltán Zászlós és az egyre csinosabb nővérke körül lebzselő kísértet között különös küzdelem veszi kezdetét Liza életéért, ami Liza számára egyre értéktelenebb, hiszen a halált osztó rókatündérek elviselhetetlenül magányosak...

*

A forgatókönyvet Ujj Mészáros Károly és Hegedűs Bálint írta. A filmet a Filmteam gyártja 42 nap alatt, producere Major István, rendezője Ujj Mészáros Károly, operatőre Szatmári Péter. A főszereplő Lizát Balsai Mónika színésznő alakítja. További szerepekben Bede Fazekas Szabolcs, David Sakurai, Schmied Zoltán, Molnár Piroska, Reviczky Gábor, Cserna Antal, Szabó Győző, Kovács Lehel, Gubík Ági, Hajdu Steve, Töreki Zsuzsa és Bókai Mária látható. Díszlettervező: Hujber Balázs, jelmez: Bárdosi Ibolya, zene: Tövisházi Ambrus. A film vágója Czakó Judit. A Lizát előreláthatólag 2013 tavaszán láthatja a közönség a mozikban.