Kerekasztal: az EU a föderáció felé halad

A következő 10-15 évben hullámvasútszerűen, de föderatív irányba fog lépni az Európai Unió, hiszen a banki és politikai unióról már ma is sok szó esik – mondta Grúber Károly brüsszeli nagykövet pénteken Tusnádfürdőn, az Európai Unió globális szerepvállalása című kerekasztal-beszélgetésen. „Létezik egy természetes vonzás a föderáció felé, de a lakosság részéről tapasztalható egyfajta természetes ellenállás is” – mondta, hozzátéve: „könnyű euroszkeptikusnak lenni, de hosszú távon egy kis országnak alapvető érdeke az uniós tagság”. Mint mondta, „meg kell érteni, hogy mi már az unió tagjai vagyunk, mi is alakítjuk azt, és nem csupán kívülről nézzük a többieket”. Hozzátette: vannak olyan területek, amelyekben Magyarország igazán jó.

A Tusványos Nyári Szabadegyetem rendezvényén a nagykövet elmondta: az EU a világ legnagyobb gazdasági blokkja, egy gravitációs pont a globalizálódó világban. „Mi nap mint nap 27 tagállam véleményét próbáljuk összeolvasztani, de itt egyéni vétójog is van. A kis Málta az egész unió mozgásterét meg tudja torpedózni, nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a három nagy tagállam szava erősebb. A közös gondolkodás, a konvergencia halad előre. Inkább pozitív, mint negatív a makrokép: sokat vitatkozunk, de létezik egyfajta föderatív mozgás” – számolt be Grúber.

Foci és globális nyitás

Csuday Balázs nagykövet Bécs aspektusából világította meg a témát. Az EU ügyében külön kiemelte: az Európai Külügyi Szolgálat kiegészítheti, de nem helyettesítheti a külügyi diplomáciát. „Ezek kézen fogva járnak” – húzta alá.

„A globális nyitás politikája lassan kezd a futballra emlékeztetni: mindenki ért hozzá és beszél róla” – mondta a nagykövet, megjegyezve: „én sem úgy születtem, hogy mindent tudtam az ENSZ-ről, és nagy élmény volt megismerni ezt a szervezetet”. A világszervezetről szólva az Egyesül Nemzetek Szervezetének tagja azt is elmondta: „az EU teljes jogú fellépése az ENSZ-ben egy hosszú távú projekt, amely évekre meghatározza munkánkat”. Véleménye szerint fontos kérdés, képes-e az EU erőt felmutatni. „Az unió válsága nagymértékben befolyásolja az EU-ról kialakított képet” – jegyezte meg.

Gyengülő Európa

Szesztay Ádám, a Külügyminisztérium stratégiai főosztályának vezetője szintén arról beszélt, hogy Magyarország nem képzelheti el jövőjét az unió nélkül. „Sorunk az EU-hoz kötött, így kétféle nemzeti érdekünk van: az egyik, hogy az EU-n belül keresztül tudjuk vinni saját elképzeléseinket, a másik pedig, hogy mi lesz az unióban” – mondta, majd az utóbbival kapcsolatban hozzátette: ha az EU gyengül vagy erősödik, az Magyarországra is hatással van. A közép-európai összefogás fontosságát hangsúlyozva ugyanakkor elmondta: együtt sokkal nagyobb jelentőséggel bírunk, mint egyedül, egy kis országként.

„Az EU most egy hasonló pszichózist él át, mint amin mi is átestünk az elmúlt években. Magyarország hozzászokott a szuperország státuszhoz, és nehéz elfogadni, hogy ez a pozíció meggyengült, elveszett. Az unióval ma ugyanez történik: bár a világ még nem teljesen felejtette el, hogy a kultúra gyökerei Európában vannak, de a kontinens már sokat veszített erejéből” – foglalta össze Szesztay.

A főosztályvezető fontosnak tartotta elmondani: „ahhoz, hogy érdemben hozzá tudjunk járulni az Európai Unió külkapcsolatihoz, illetve hogy ebből hasznot tudjunk húzni, szükség van saját politikára, szükség van a gyakorlati közreműködésre az EU kül- és biztonságpolitikája terén”.

A csütörtöki, globális nyitás fontosságáról tartott beszélgetésre visszautalva Szesztay közölte: a globális nyitást a magyar külpolitika prioritásává tette, és újradefiniálta a fogalmat. „Fontossá vált, hogy elmozduljunk a nulláról, és hogy olyan lépéseket tegyünk, hogy a globális hálózatunk által érvényesíteni tudjuk érdekeinket” – mondta. Ismertette: a magyar külpolitika legfontosabb pontjai jelenleg a globális nyitás mellett a térségpolitika, amely a jó szomszédságot és a határon túli magyarság védelmét foglalja magában. Közölte: az elmozdulás az Antall-i prioritásokhoz képest, hogy már nem az uniós tagság a cél, hanem hogy tagként sikeresek legyünk.

A jövőről szólva Szesztay azt mondta: „sohasem lehet tudni, hogy mikor jön egy Bin Laden és mi hogyan változik majd meg”. Közölte, három releváns kérdést kell napirenden tartani az unió felé: döntésképes-e az unió, képes-e gyorsan döntéseket hozni, és jó döntések lesznek-e azok. „Egyfajta döntésrugalmassági versenyben van az EU a világ más egységeivel szemben. E téren abban vagyunk érdekeltek, hogy az ENSZ őrizze meg szerepét” – zárta a külügyi szakember.

Afrika a célpont

Makkay Lilla, a Külügyminisztérium főosztályvezetője a közönség soraiból felállva elmondta: Magyarország rengeteg pénzt áldoz az uniós fejlesztéspolitikára. „A külpolitika egyik fajsúlyos eleme a fejlődő országokkal történő kapcsolattartás. Az EU erre évente 60 milliárd eurót fordít, Magyarország pedig évi 27 milliárd forintot küld ebbe az alapba” – mondta Makkay, megjegyezve: „ha van jelenleg földrész, amely piacának és befolyásának megszerzéséért harc folyik, az Afrika”.