Globális nyitással tarthatja meg fiataljait Magyarország

Amerika, Nyugat-Balkán, illetve Kelet-Európa Magyarország számára rendkívül fontos, ezért a magyar külpolitika is különös körültekintéssel kezeli a nyitás témáját – mondta Sztáray Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára csütörtökön Tusnádfürdőn, a Tusványos Globális nyitás esélyei Közép- és Kelet-Európa esetében című kerekasztal-beszélgetésén.

A globális nyitás az államtitkár értelmezése szerint azért szükséges, mert a magyar külpolitika nem gondolkodhat kizárólag régiós kapcsolatokban a globalizáció korában. Ennek keretében az ország felfedezett számos olyan régiót, amelyekkel korábban nem foglalkozott – tette hozzá. „Magyarországnak több pillérre kell helyeznie külügyi kapcsolati rendszerét, olyan relációkban is meg kell erősítenie jelenlétét, amelyek további eredményeket hozhatnak, például segíthetik a külföldi vállalatok megjelenését” - mondta. Az államtitkár Tusnádfürdőn arról is szót ejtett: Románia és Magyarország külügyi érdekei hasonlóak. Sztáray külön kiemelte: az országokat összekapcsoló védelmi szervezetekben, illetve egyéb nemzetközi szervezetekben a tapasztalatok szerint csak azon országoknak van tényleges szerepe, amelyek gyakorlati részt is vállalnak a feladatokból.

Egy cipőben járunk

„A globalizáció annak felismerése, hogy a világon egyre inkább összefügg minden mindennel” – mondta Makkay Lilla, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, aki hozzátette: az egyes országoknak egyre inkább lehetőségük van rá, hogy érvényesítsék érdekeiket. Véleménye szerint ma az államok mérete, népessége és gazdasági helyzete mellett sok egyéb körülmény is meghatározza a régiók súlyát.

„Románia sok tekintetben erősebb, mint Magyarország, de bizonyos szempontból hasonló cipőben jár” – szögezte le a beszélgetés helyszínére tekintettel Makkay, kiemelve: a két országnak nincsenek olyan természeti kincsei, amelyek nélkülözhetetlenné tennék azokat a világ számára. „Egymásra is vagyunk utalva, ugyanakkor egymás versenytársai is vagyunk” – húzta alá a Kína felé történő nyitásra utalva. Makkay úgy vélte, a globalizáció jelen állapotában a két országnak komolyan kellene vennie, hogy a hatalmi egyensúlyok jelenleg éppen áttevődnek. Kifejtette: Kína – kereskedelmi eredményei mellett – egyre inkább igyekszik meghatározni a nemzetközi politikát is. „Ennek egyik terepéül az ENSZ-et jelölte ki” – jegyezte meg a főosztályvezető. Sztáray kijelentésére visszautalva aláhúzta: „szerepvállalás nélkül nem akarhatunk beleszólni a világ dolgaiba”.

Egységben az erő

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke a csütörtöki beszélgetésen kiemelte: az Európai Unió 28 tagállamának a bővítés után komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy mind gazdaságilag, mind politikailag erős kohéziót tudjon felmutatni. A politikus úgy látja, az EU-ban ma sok tekintetben nincs egyetértés, így a siker sem jöhet el. „Én nagyon bízom benne, hogy sikerül kialakítani egy kelet-közép európai pólust” – mondta, hozzátéve, hogy ha a lengyel-magyar-román pólus létrejönne, akkor a térség másként „szállhatna harcba” érdekei érvényesítésekor. „Én nem az egyéni stratégiák fontosságát hangsúlyoznám, hanem a sikeres együttműködés szinergetikus erejét” – közölte. Számolni kell ugyanakkor a román-magyar kapcsolatot időnként beárnyékoló eseményekkel is – tette hozzá.

Aki kimarad, lemarad

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sátrában Breuer Klára, a Külügyminisztérium kabinetfőnöke szintén Sztáray szavaira utalt vissza, amikor kiemelte: a magyar Külügyminisztérium részéről a globális nyitás tudatos cselekvés. „Erre nagyon nagy szükség van, hiszen globalizáció már akkor is zajlott, amikor Magyarország még a szovjet rendszer része volt” – közölte Breuer, majd megjegyezte: az országnak le kell dolgoznia hátrányait. Kiemelte: a globalizációhoz nem szabad érzelmi alapon viszonyulni, és ignorálni sem lehet azt. „Fontos, hogy közösségeinkben tudatosítsuk: a globális hálózat részei vagyunk; globálisan kell gondolkodnunk és lokálisan cselekednünk” – tette hozzá.

Egy nemzetközi tanulmányt ismertetve a Külügyminisztérium kabinetfőnöke kiemelte a kutatás-fejlesztés fontosságát, amelyben az OECD országok viszonylatában Magyarország a 28. helyen áll. „Van hová fejlődnünk” – jegyezte meg. Breuer szót ejtett a vállalkozásokat érintő bürokrácia csökkentésének, illetve a magasan kvalifikált munkaerő megtartásának szükségességéről is. „Ha megerősítjük magunkat egy nagy hálózat részeként, akkor van rá esélyünk, hogy megtartsuk fiataljainkat” – utalt az elvándorlás problémájára. A kabinetfőnök elmondta: a vizsgálat egyes kategóriában Dél-Korea rendkívül jól teljesített. „Ha ezt most nem jól csináljuk, ha nem jól kapcsolódunk be a globalizációs hálóba, akkor perifériára kerülünk” – zárta beszédét Breuer Klára, megjegyezve: „aki kimarad, az lemarad”.