Június 4-ét, a Nemzeti Összetartozás Napját is felvette jeles napjai sorába a Magyar Református Egyház.
Június 19-én egyhangú döntéssel jeles nappá nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napját a Kárpát-medence református egyházainak, egyházkerületeinek és egyházmegyéinek vezetőségeiből álló Generális Konvent. A Konvent arra kéri a gyülekezeteket, hogy ezen a napon is harangozzanak.
A Generális Konvent döntése azért érdekes, mert idén a történelmi egyházak vezetői visszautasították a harangozást a Nemzeti Összetartozás napján. Akkor ezt írták Kovács Zoltán államtitkárnak: „Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.”
A közös nyilatkozat június elején komoly vitát váltott ki a különböző egyházak közéletében.
Migrációs politika, gender, Brüsszel, háború, Isten-Haza-Család. Zászlóégetés. Számos dologról kérdeztük Lenhardt Balázst, akinek Magyar Péterről is megvan a véleménye.
A legendás miniszterelnök „munkája a köz javát, a magyarság javát szolgálta, hibái és tévedései voltak, mint mindannyiunknak, de az összkép példát adó lehet” – fogalmaz a történész a Mandinernek.
Ugyan már, a nagyhatalmak diktáltak és a szomszédaink.
Hősként tiszteljük a kimagasló eredményt elérőket, ám nem figyelünk oda a nem is olyan régi múlt úttörőire.
A 20. századdal foglalkozó magyar történészt főként a nemzeti minimum kérdése, a nemzet lényege és a személyiség szerepe foglalkoztatja a történelemben.
Nekünk nem volt Atatürkünk, csak egy vörös grófunk, meg egy általa ránk szabadított tanácskommün.
A Hír TV stábja most sem tudott érdeklődni a hangfelvételek kapcsán.
Cél az utasok biztonságának növelése, a tömegközlekedési eszközök nagyobb rendben és tisztán tartása.
