Már idén jöhet az új KRESZ

A módosítások helyett új, az uniós normáknak is megfelelő KRESZ-t alkotnak a szakpolitikusok, az illetékes minisztériumok és a társadalmi szereplők; az új jogszabályt kidolgozó munkabizottság várhatóan már a jövő héten elkezdi a munkát, és a rendelkezés akár még az idén életbe léphet – mondta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője az MTI-nek. Garamvölgyi László felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg hatályos KRESZ-t, a közúti közlekedési szabályozást 1975-ben miniszteri rendelettel léptették életbe, az elmúlt 37 év alatt negyvenszer módosították; a hatályos szabályozás sok tekintetben elavult, a változtatások ellenére sem alkalmas arra, hogy az elvárt joghatásokat érvényesítse. „Az életszerűtlen közlekedési szabályokat már nem érdemes tovább toldozgatni-foltozgatni, így egy kodifikációs eljárás keretében újat kell alkotni, amely az uniós normáknak is megfelel” – tette hozzá.

A dandártábornok utalt arra, hogy a Fidesz-frakció április 23-án, a KRESZ-t módosító rendelet felülvizsgálatára létrehozott egy munkabizottságot, amely május végén kezdhet el dolgozni. Ebben a testületben szakpolitikusok, az illetékes minisztériumok, a rendőrség szakemberei, továbbá társadalmi és civil szereplők, például KRESZ-oktatók, autós érdek-képviseleti szervezetek, közlekedési szakújságírók kapnak lehetőséget az új törvény kidolgozására - mondta. A Fidesz-frakció azért döntött úgy, hogy a KRESZ-t módosító rendelet felülvizsgálatát kéri, mert álláspontjuk szerint túlszabályozott lett a rendszer, és ezzel párhuzamosan a szankciók is túl szigorúvá váltak. Garamvölgyi László közlése szerint a rendőrségnek, az illetékes minisztériumnak vannak javaslatai az új, életszerű helyzetekre épülő KRESZ-szabályok megalkotására, és amennyiben a szakpolitikusokkal és a civilekkel is sikerül megegyezniük, az új törvény már akár idén, vagy január elsejével életbe léphet.

Az ORFK szóvivője emlékeztetett: április 15-én lépett hatályba a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásokról és a szabálysértési nyilvántartásokról szóló törvény, ez érintette a KRESZ-t is, és a jogalkotók már közvetlenül életbelépését követően kérték a módosítás felülvizsgálatát, arra hivatkozva, hogy álláspontjuk szerint túlszabályozott lett a rendszer, és ezzel párhuzamosan a szankciók is túl szigorúvá váltak. A dandártábornok, utalva arra, hogy a korábbi helyszíni szabálysértési bírság 3 ezertől 30 ezer forintig terjedő összege 5 ezer és 50 ezer forint közötti összegre emelkedett, megjegyezte: A korábbi 180 szabálysértéssel szemben az új törvény összesen 86 szabálysértési tényállást tartalmaz, ezek mindegyikében a rendőrség kizárólag helyszíni bírságot szabhat ki. Az új szabályozás egyfelől fix tarifákat is tartalmaz a KRESZ szabályainak megsértése esetén, de a rendőrnek mérlegelési jogot is ad.

Garamvölgyi László a legfrissebb, szerdai rendőrségi statisztikai adatokat ismertetve azt mondta: az új rendelkezések alapján az elmúlt egy hónapban átlagosan 6.500 forint helyszíni bírságot szabtak ki, vagyis egyéni mérlegelés alapján az ötezer forintos alsó határ felé közelítve állapították meg a bírságot, amelyet a szabálysértőnek 30 napon belül, csekken kell befizetnie. Az ORFK szóvivője a helyszíni bírsággal kapcsolatos félreértések elkerülésére hangsúlyozta: a helyszíni bírság nem azt jelenti, hogy a szabálysértőnek a helyszínen kell a rendőrnek megfizetnie a büntetést, ugyanis a rendőr pénzzel továbbra sem dolgozhat. A sajtóban korábban megjelent bankkártyás fizetési lehetőségről sem született döntés. A kiszabott szabálysértési bírságot kizárólag postán, a rendőr által kitöltött csekken lehet befizetni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a rendőr – a szolgálati törvény és szabályzat alapján a fokozatosság elvét követve – előbb figyelmeztet, így sokszor még a helyszíni bírságot sem szükséges kiszabnia. A rendelkezés azonban nem ad mérlegelési lehetőséget például a sebességtúllépés, vagy az ittas vezetés esetén, ilyenkor fix tarifát kell a rendőrségnek alkalmaznia – fűzte hozzá.