Az új alaptörvénynek a „legalitása” ugyan formálisan megvan, de a „legitimitása” hiányzik – többek között erről beszélt Gaudi-Nagy Tamás csütörtökön a Corvinus Egyetemen Navracsics Tiborral, ahol néhány, a jobbikos képviselő jelenléte ellen demonstráló diák is feltűnt.
A jogalkotásról és a közjogi intézményrendszer átalakításáról folytatott vitát Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a jobbikos Gaudi-Nagy Tamással csütörtökön a Tárcatükör című rendezvényen, a budapesti Corvinus egyetemen. Navracsics Tibor az egyetem diákjai előtt arról beszélt, hogy a jogalkotás területén az Orbán-kormány többet tett, mint a korábbi kormányzatok az elmúlt két évtizedben. A miniszter a közigazgatási rendszer átalakítása kapcsán azt mondta, a változtatásokra azért volt szükség, mert az „állam ügyei” nagyon rosszul mentek 2010-ben. A tárcavezető elismerte, hogy a rendkívül erőltetett jogszabályalkotási munka során történtek hibák, de hozzátette: ezeket korrigálják.
Navracsics Tibor a járási rendszer kialakítását is a hatékonysággal indokolta, közlése szerint a jelenlegi kétezer helyett a jövőben 170-180 államigazgatási végpont lesz. Jelezte: jelenleg az önkormányzati és államigazgatási feladatok szétválasztásán dolgoznak, s ebben „vannak viták”.
Gaudi-Nagy Tamás az alkotmányozással összefüggésben bírálta, hogy a Fidesz a választások idején nem jelezte, hogy alkotmányozni akar, azt szerinte nemzetgyűlésnek kellett volna megtennie. A jobbikos képviselő szerint az új alaptörvénynek a „legalitása” ugyan formálisan megvan, de a „legitimitása” – vagyis az, hogy az emberek azt a magukénak tudhassák – hiányzik. Arról is beszélt, eljárási és tartalmi kifogásai is vannak az új alaptörvénnyel szemben, abból szerinte hiányoznak a rendszerváltozáshoz szükséges elemek, például a nemzeti vagyon visszaszerzésének lehetősége. Bírálta az Alkotmánybíróság „lekorlátozását” is, amelynek révén mintegy 1.600 alkotmánybírósági beadvány tűnt el.
Navracsics Tibor arra az ellenzéki kritikára, hogy megfosztották volna az ellenzéki képviselőket attól, hogy az Ab-hez forduljanak, azt mondta, a képviselők 25 százaléka megteheti ezt. Kitért arra is, hogy az Ab „elképesztő ügyhátralékkal” bírt, s ezen kívántak változtatni. A tárcavezető a büntető jogszabályok változásával kapcsolatban ugyancsak az ügyhátralékot emelte ki, szerinte a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult magyar állampolgárok esetében az elvesztett ügyek kétharmadát azért veszti el az állam, mert az ügyek indokolatlan elhúzódását emberi jogi sérelemnek ítéli a bíróság.
Navracsics Tibor kitért arra, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot az utolsó másfél évében olyan ellentétek terhelték, hogy nem tudott döntéseket hozni, s ez volt a motivációja annak, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének számos egyszemélyi hatáskört biztosítsanak. A moderátor, Török Gábor politológus kérdésére, miszerint Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem folytathatta volna-e munkáját, azt mondta: a pozíció átalakult és kettévált.
Gaudi-Nagy Tamás szerint az új Btk. iránya jó, szigorú büntetőpolitikára van szükség, ugyanakkor hiányolta a végrehajtásból az áttörést, és külön kritizálta azt a szabályozást, amely januártól 60 nap elzárással vagy 300 ezer forint pénzbírsággal fenyegeti a nyilvános rendezvényeken az arcukat eltakarókat. Ez utóbbival kapcsolatban Navracsics Tibor kifejtette: a rendőr felszólítja az érintettet, hogy ne takarja el az arcát, és ha az ennek nem tesz eleget, akkor jár el.
A rendezvény előtt, illetve a beszélgetés közben négyszer is kisebb, a jobbikos képviselő ellen irányuló rendzavarás történt. Az épület aulájába érkező Gaudi-Nagy Tamást tüntetők várták, és egyebek mellett azt skandálták: „rasszista”, „náci”. Később, a beszélgetés első perceiben két fiatalember állt fel a teremben, és Navracsics Tibornak azt kiabálták: szégyen és gyalázat, hogy egy asztalhoz ül Gaudi-Nagy Tamással. A kiabálókat a szervezők a teremből – kényszer alkalmazása nélkül – kikísérték. Két másik, majd külön egy harmadik fiatalember már a vita vége felé állt fel, egyikük egyebek mellett azt kiabálta: „a Corvinus nem kér a Jobbikból”.
A bekiabálásokra mások mellett Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő is reagált; az egyik bekiabálónak azt mondta: „szevasz, öcsi, menj a szemkilövetőkhöz!” Gaudi-Nagy Tamás a történtekről az újságíróknak azt mondta, az aulában kiabáló tüntetők nem hallgatták meg, nem voltak kíváncsiak az érveire. Úgy fogalmazott: ilyen értelemben én vagyok a demokrata, ők pedig az antidemokratikusok.
Cser-Palkovics András a Mandinernek elmondta: vidéken egyre inkább az a felfogás, hogy a viharos tengeren egy kipróbált hajóskapitányra van szükség, aki képes vezetni az ország hajóját. Székesfehérvár 8,7 milliárd szolidaritási hozzájárulást fizet, de Karácsony Gergellyel ellentétben ő a rendszer finomhangolásán dolgozik. Interjúnk.
A Nyugati téren szólt a „Szabad Palesztinát”, de volt aki „halált kívánt” az IDF-nek.
Milyen az igazi Magyar Péter, miért tartják „buzogánynak”, és ki kezdte a gyűlölködést a politikai közbeszédben?
Pécsen hétvégén több ellentétes célú demonstráció zajlott, köztük a Pride-rendezvény is. A rendőrség fokozott jelenléttel biztosította a közrendet, de így is több eljárást kellett indítani.
Mióta „berobbant” a közéletbe Puzsér, számtalan ellentmondásos, kirekesztő és igencsak véleményes kijelentéssel terhelte a magyar nyilvánosságot. Puzsér Róbert ezúttal az álhírgyáros Juhász Péter mellett áll ki.
Akár a Jobbik javaslatát is hajlandó támogatni a cél elérése érdekében.
„Világossá tettük, hogy a Mol álláspontja nem változott” – szögezték le.
Gyönyörűen csavart a bal felső sarokba!
