A kormány javaslatára, 291 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadott szabályozás szerint az eszközkezelő a megvételre felajánlott lakóingatlant akkor vásárolja meg, ha az adós vagy a vele egy háztartásban élő házas-, illetve élettársa szociálisan rászorult, továbbá ha legalább két gyermeket nevelnek. Feltétel, hogy az ingatlanon 2009. december 30-a előtt kötött hitelszerződés alapján létrejött jelzálogjog legyen, és annak fedezetét csakis a szóban forgó ingatlan képezze, illetve hogy a bank az ingatlant kényszerértékesítésre jelölte. Az adós ebben az esetben az árverésről szóló értesítés kézhezvételét követő egy hónapon belül kezdeményezheti, hogy lakását az állam vásárolja meg.
A hitelező pénzintézetnek a szándéknyilatkozat benyújtásától számított 30 napon kell döntenie arról, hogy a tulajdonjog átruházásához hozzájárul-e, elfogadva a vételár rá eső hányadát, és lemondva az adóssal szemben fennálló minden egyéb követeléséről. A törvény megteremti a már folyamatban levő végrehajtási eljárás szüneteltetésének lehetőségét.
Az eszközkezelő által megvásárolt ingatlan – a hitelszerződés megkötésekor megállapított – forgalmi értéke nem haladja meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15, egyéb településeken a 10 millió forintot, a kölcsön összege pedig a forgalmi érték 80 százalékát (államilag támogatott hitelnél a forgalmi érték száz százalékát). Ugyancsak feltétel, hogy az adós bejelentett lakóhelye 2011. szeptember 28-ától folyamatosan az érintett lakóház vagy lakás legyen. A budapesti és a megyei jogú városokban lévő ingatlanok vételára a jelzáloghitel-szerződésben megállapított forgalmi érték 55 százaléka, más városokban azok 50, községekben 35 százaléka.
Az eszközkezelő az adásvételi szerződés megkötésével egy időben a hiteladósnak visszavásárlási jogot enged, amelyet az legkorábban fél év múlva, legkésőbb pedig két év elteltével gyakorolhat. A visszavásárlási jog akkor is él, ha az ingatlan a települési önkormányzat tulajdonába kerül, amire a szabályozás ingyen ad lehetőséget.