„Meg fogtok bukni és megérdemlitek. Megbuktok, mert ostobák vagytok és erőszakosak. Mert primitíven fenn hordjátok az orrotokat, mert semmi nem elég, mert nem ismeritek a mértékletességet. A bukásotok meg ronda lesz. Mert aki olyan magasról zuhan, ahova Ti képzelitek magatokat, az súlyosan roncsolódik, amikor a földre ér. És nem lesz sok megértés, át fognak lépni rajtatok, sokan talán kárörvendve, mások csak figyelemre se méltatva.
Becsuktátok a Klubrádiót. A demokratikus Magyarország egyik utolsó hangját. Mert nem bírjátok a nem általatok ellenőrzött nyilvánosságot. Mert azokat szeretitek, akiket meg lehet venni, akiket meg lehet félemlíteni, meg az önkéntes párthülyéket, a hátsó fertályotokba most bekéredszkedő volt párttitkárokat, munkásőröket.
A tudósítást meghamisító köztévét szeretitek. A valóság kiretusálását. Meg a kereskedelmi tévét, amely véletlenül se beszél, tájékoztat az ország közügyeiről, ezzel szemben imádja az »ellopta, megerőszakolta, megölte« típusú förmedvényeket. Mert amíg ezekről tudósít, addig sem kell elmondania, hogy milyen alávalók vagytok, hogy elbuktok minden általatok kezdett háborút, hogy a fél világ megveti Orbán kormányát, hogy jövőre nagyon sokan éhesek maradnak Magyarországon, miközben milliárdok jutnak Orbán fociakadémiájára.
Mi gondoltok, mi lesz ennek a vége? Az ország népe csendben magára zárja az ajtót és szolgaian behódol nektek? Tévedtek. Mélyen átélt szenvedélyes demokratikus felháborodással el fog zavarni benneteket. És minél tovább húzzátok, annál nagyobb lesz a szenvedély, annál brutálisabb vereségetek. És utólag sokatok meg fogja érteni: kár volt kiszolgálni, építeni az önkényt, kár volt bemocskolódni, kár volt lealacsonyodni, kiiratkozni a jövőből.
És ha nem a Klubrádió hangján lehet mindezt elmondani, akkor elmondjuk máshol. Mert a Rádiót elhallgattathatjátok, de az országot nem.”