Gyurcsányozásra bizony mindig van igény

Nagyon érdekli most az embereket, mi történik a médiában – legyen szó a közmédiumokban végzett újabb tizedelésről vagy az online sajtó egyre gyakoribb személycseréiről és mozgásairól. A kétharmad ide is betette lábát: egy éve mintha felébredt volna Csipkerózsa-álmából mindenki, és nemcsak tartalom-előállítói, hanem fogyasztói oldalon is. Alig egy hete arra kérte a Rajk László Szakkollégium hallgatósága egy nem sajtónyilvános beszélgetésen Uj Pétert és Weyer Balázst, az Index és Origo portálok volt főszerkesztőit, hogy mondják el, hogyan látják ők a szakmát és a jövőt, most pedig a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola médiaműhelye szervezett kerekasztal-beszélgetést Bánlaki Dalma Stella moderálásával. És sok ilyen lesz még a tél folyamán.

Míg a Rajkban egy egész teszkós

bevásárlókosárnyi alkohol szolgált alkalmi büféként, a BKF teszkós ásványvízzel és ropival várta a vendégeket. Míg a közgazdasági szakkollégiumban dugig telt az előadó, a BKF-en a kommunikációs főiskola hallgatói és a szakmabeliek fele-fele arányban oszlottak meg az alig harmincfős közönségben.

„Nem én vagyok illetékes elmondani, miért távoztak az elődeim. Engem megkerestek egy állásajánlattal. Nem tudok nagy igazságokat mondani, az Origo egy emelkedő pályán lévő újság, és talán azt gondolták, más szereposztásban jobban meg lehet csinálni” – válaszolt Gazda Albert arra a kérdésre, hogy tisztázza azokat a pletykákat, amelyek Weyer Balázs és Nádori Péter távozásának körülményeiről szólnak. Az Origo főszerkesztője leszögezte, szó sincs arról, hogy a lap irányultságában bármiféle változás történjen.

„Uj Péter esetében más a helyzet, mint az Origónál. Uj Péter egy ideje már nem érezte jól magát az Indexnél. Nem a szerkesztőség miatt. Hogy pontosan miért, majd ő elmondja” – így Mészáros Zsófi, aki szerint elődje távozásában erősen közrejátszott, hogy túl nagy lett az Index, ennek összes következményével együtt. Az a pletyka pedig különösen rosszul esik Mészáros Zsófinak, hogy a Fidesz irányítaná az Indexet, szerinte elég csak ránézni a lapra ennek cáfolatáért. A harmadik meghívott, Gavra Gábor a hvg.hu előtt annak egyik egykori versenytársát, a Hírszerzőt főszerkesztette, ezt azonban nagyjából egy éve megvásárolta a HVG-csoport. „Nem tudom, tudta-e akkor a HVG, hogy később integrálni fogja a HVG és a Hírszerző szerkesztőségét, mi anno annak örültünk, hogy nem szűnt meg a munkahelyünk. Tavasz végén ennek az integrációnak a levezénylésére kaptam egy állásajánlatot a kiadótól.”

Hogy mennyire folynak bele a portálok munkájába az előző főszerkesztők? „Nehéz lehet elszakadnia Uj Péternek az Indextől, mégiscsak benne van tizenkét év az életéből” – így Mészáros Zsófi. Gazda Albert arról beszélt, hogy „nem beszélgetünk az esetleges közös jövőről az elődjeinkkel, itt sokkal rövidebb és viharosabb volt a váltás, mint az Indexnél”, viszont ha akarna, sem tudna rosszat mondani a Weyer-Nádori párosról. Gavra szerint már nincs semmiféle feszültség a hvg.hu előző főszerkesztője és a jelenlegi szerkesztőség között. „Hirschler Richárd éppen Amerikában van, de nem, nem emigrált” – tette hozzá.

Harmadiknak lenni már győzelem

„Úgy láttuk, érdemes közéleti tartalmakkal erősíteni, mert lesz egy piaci rés” – indokolta Gavra Gábor, miért mozdult rá az utóbbi időben a hvg.hu jobban a politikai témákra. Ezzel nincsenek egyedül, szerinte a Sanoma-féle Hír24-nek és a Ringier-féle rejtélyes MSN Mai Napnak is azonos célja: bekerülni a top3-ba az Index és az Origo mellé. Gavráék a közélet mellett a gazdaság rovatot is erősítenék. „Egy újság presztízsét a saját anyagok teremtik meg, legyen szó tényfeltárásról, riportól vagy akár filmkritikáról – ezek sokkal többet érnek, mint egy MTI-copypaste, még ha ez utóbbi egészen szép látogatószámot is hoz néha” – mondta Gazda Albert, de akár Mészáros Zsófi vagy Gavra Gábor is mondhatta volna.

„Végtelen és kiapadhatatlan igény van véleménycikkekre” – szögezte le Mészáros Zsófi. „Nemcsak az orbánozásra, a gyurcsányozásra is hatalmas igény van” – így Gavra. „Gyurcsányozásra mindig van igény” – kontrázott Gazda, aki hozzátette, tízszer annyian olvasnak el egy Gyurcsányról szóló cikket az Origón, mint egy MSZP-ről szóló írást. Bár az az általános vélemény az, hogy publicisztikát mindenki tud írni, okosan kell ezt is Gavra szerint: alulról felfelé kell építkezni, mint ahogyan Tóta W. Árpád tette, vagy ahogyan a Véleményvezért szerkesztő Panyi Szabolcs teszi jelenleg is.

„2005-ben sokan hitték, hogy 2010-re minden a videós úságírás körül fog forogni. Holott a helyzet az, hogy amíg egy újságíró pár óra alatt megír egy tudósítást, addig az eseményről szóló videó legalább fél napon keresztül készül. A fényképek viszont mindent visznek” – felelt nézői kérdésre az Index főszerkesztője. „Vannak dolgok, amiket videóban jobban meg lehet mutatni, mint prózában” – véli az Origo főszerkesztője. Gavra szerint a videók esetében nem a technikai tökéletességre, hanem a tartalom érdekességére kell törekedni – ezért dobja fel az Index az önmagában unalmas parlamenti tudósítást hétről hétre izgalmasabbnál izgalmasabb elemekkel, és ezért küldi rá a hvg.hu Szegő Pétert Pokorni Zoltánra.

„A minőségi újságírás platformfüggetlen, teljesen mindegy, hogy online-e vagy nem. A lényeg az, hogy igazat írnak-e, és hogy rendesen utánajárnak-e a témának” – válaszolt Mészáros Zsófi arra a kérdésre, hogy milyen is a minőségi online sajtó. Ha valaki nem ellenőrzi az információforrásait, az visszaüt, ha egy lapban sok hülyeséget lát az olvasó, elfordul tőle. Hogy a közösségi média mennyire számít hiteles hírforrásnak, az Index főszerkesztője szerint kitűnően szemlélteti az a végletes példa, amikor a West Balkán-baleset után az jelent meg mindenhol, hogy cigányok késelték meg az áldozatokat. „Ezeket nyersanyagként érdemes kezelni. Olyan ez, mint amikor anyám piacra megy, ott is hall mindent” – ezeknek az információmorzsákat egy az egyben lehozni nem, utánamenni nekik viszont érdemes a hvg.hu főszerkesztője szerint. 

Sok újat tehát nem tudtunk meg,

sokkal inkább volt ez egy bemutatkozás a három friss főszerkesztő részéről, mint egy igazi műhelybeszélgetés. Akit viszont érdekel az újságírás, és még nem látott élőben újságírót, annak minden bizonnyal jó alkalom volt arra, hogy pár szakmai alapvetéssel rövid idő alatt tisztában legyen – kár, hogy a hallgatóságban pont ilyen embert lehetett a legkevesebbet látni.

Azt viszont még mindig nem értem, miért nem hívtak meg senkit a Magyar Nemzet online változatától: elvégre az MNO bizonyára sokáig érlelt dizájnváltása nemhogy eseménydús jelenség, egyenesen forradalom!