„Minden apró hozzájárulás számít! Csurran-cseppen!” – így pörgetik a Tisza-szigetek az Orbán Viktort lejárató filmet

A „buzgó sziget-őrsök” munkájáról Morvay Péter újságíró rántotta le a leplet.

Az internetes marketingszolgáltatásokkal foglalkozó WebPageFX kiszámolta: a kéretlen elektronikus levelek évente mintegy 28,5 millió tonna CO2-kibocsátást eredményeznek.
A WebPageFx számításai alapján nemcsak azokat az internetezőket sújtja az elektronikus levélszemét, akiknek eltömítik emailfiókját vagy meg is nyitják a kéretlen üzeneteket. A spamek küldése, illetve az azok ellen való védekezés ugyanis számítógépeken zajlik, amelyek elektromosságot igényelnek.
A felhasznált adatok alapján 2010-ben 95 billió spam keringett az interneten. Ennek hatástalanítása a WebPageFx szerint évi 28,5 millió tonna CO2-kibocsátást eredményez. Ez hatalmas szám, hiszen Magyarország éves kibocsátása évente mintegy 54,6 millió tonna. A számítások szerint egyetlen spam nagyjából annyi szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg, mintha tennénk egy métert az autónkkal.