Egyoldalú szerződésmódosítások: persorozat jöhet

nagyon sarkítva: az egyoldalú szerződésmódosítással a szerződés már nem szerződés. pont a lényegét veszíti el: a felek által kialakított KONSZEZUS nincs meg benne.

az adós előzetesen hozzájárulását adja/adta egy - a felek által előre nem látható körülmények alapján történő - módosításhoz. ez a szerződés szerencse elemmel lett így kiegészítve. a teljesítési összeg senki számára nem ismert. ez akkor lehetne kóser, ha lennének olyan körülmények is benne, amely alapján az adósnak nem kellene a teljes hitelösszeget visszafizetnie. másrészt az aláírással - gazdasági megfontolásból - lemondott arról a jogáról, hogy hozzájárul -e vagy sem a másik fél által kezdeményezett módosításhoz. jogról érvényesen lemondni nem lehet.

a cikk és döntés lényege: "Ő igen, én nem? Az ítélőtábla szerint a Partiscum általános szerződési feltételei azért tisztességtelenek, mert lehetőséget adnak arra, hogy a pénzintézet bármikor, saját érdekei szerint módosítsa a hitelszerződéseket, miközben ugyanilyen egyoldalú változtatásra a takarékszövetkezet ügyfeleinek nincs lehetősége. Az ítélőtábla a döntéshozatalkor abból indult ki, hogy magánjogi szerződésekben a jogok és kötelezettségek meghatározásakor a felek egyenjogúak. Az ítélet indoklása szerint a pénzügyi intézmény gazdasági erőpozíciója ellenére jogi értelemben nincs fölérendelve a kölcsönvevőnek, éppen ezért nem erőltethet az utóbbiakra számukra hátrányos feltételeket. A hitelező pénzintézet nem hatóság, az adós pedig nem alárendelt „ügyfél" – olvasható a dokumentumban. A bíróság szerint, bár a Partiscum formai szempontból megfelelt a törvényi előírásoknak, maradéktalanul betartotta a vonatkozó jogszabályokat (például a hitelintézeti törvényt) és az Etikai Kódexet, illetve tartotta magát az egyoldalú módosítások lehetséges okait rögzítő úgynevezett oklistához, mindebből nem következik az, hogy „azok a feltételek, amelyek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét előre biztosítják, tartalmuk szerint ne lehetnének tisztességtelenek, amennyiben sértik a jóhiszeműség és tisztesség elvét.” Az ítélőtábla szerint – és ez talán a legfontosabb – a szerződés módosítása általában nem kérhető az olyan körülmények megváltozása miatt, melyek „csak az egyik szerződő fél tevékenységi, működési körében merülnek fel”. Ezek alapján a bíróság úgy érvel, hogy „mindenki maga köteles feltárni a szerződéskötéssel együtt járó kockázati tényezőket, azok későbbi csökkentésére, kiküszöbölésére sem bírósági - sem a felek valamelyikének egyoldalú - szerződésmódosításával nincs lehetőség”, az üzleti kockázatok egyoldalúan történő áthárítása az ügyfelekre ezrét „tisztességtelen”. Az ítélőtábla szerint, ha a Partiscumnak jogában állt az egyoldalú módosítás, akkor a felek közötti egyenlőség elve csak akkor érvényesülne, ha adott esetben az adósok is módosíthatnának a szerződésük kamat- és díjköltségein, egyoldalúan. Például akkor, ha a rájuk vonatkozó „jogszabályok, közterhek (adók, járulékok), közszolgáltatási díjak (pl. elektromos áram, gáz díja, közlekedési költség), megélhetési költségek hátrányosan változnak”. az ászf mindegyik hitelszerződésben ezen elvek alapján van megfogalmazva. ez polg. jogi szempontból nem olyan bonyolult.

Az olyan szerződés, amely engedi az egyoldalú így önkényes szerződés módosítást - nem szerződés! Az önkény és az egyenlőtlen feltételek alapvető emberi jogokat sértenek, akár a középkorban. Csodálom, hogy ezt egyáltalán meg lehetett csinálni! Még az is vicc, hogy erről bíróságnak kellett hosszasan döntenie illetve államilag elnézték! Balkán! Próbálta volna ezt valaki megcsinálni tőlünk nyugatabbra! Elküldték volna a pitsh@ba! Ennek az ítéletnek nem örülni kell, hanem megtalálni a "gyakorlat" felelőseit!