Ilyen nincs: másfél millió fontból akarják „dekolonizálni” a népzenét, mert az túl fehér
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/06/i351gZTs15nB7mzNfJLVEZOF9Eq3aoYrWQGRm4DulWg/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzYxYTFmMGM1ZjU3NDQ0MjhhNzEzYmJjNWI0Y2UyMzBj.jpg)
A briteknél elgurult a gyógyszer.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/06/i351gZTs15nB7mzNfJLVEZOF9Eq3aoYrWQGRm4DulWg/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzYxYTFmMGM1ZjU3NDQ0MjhhNzEzYmJjNWI0Y2UyMzBj.jpg)
Többek között a teknősök ásítását, a vizelet visszatartás döntésbefolyásoló képességét, és a sóhajtás okát vizsgálták a Nobel-díj paródiájának, az IgNobel-díjnak a 2011-es győztesei.
A 2011-es IgNobel élettani díjat Anna Wilkinson és társai kapták annak megállapításáért, hogy az ásítás nem ragályos egy teknősfaj egyedeinél. A kémiai díjat japán szakemberek érdemelték ki, akik wasabin alapuló tűzjelző rendszert fejlesztettek ki. Az orvosi kategória nyertesei azt vizsgálták, milyen hatással van döntéseinkre a vizelet visszatartása, a pszichológiai kategóriában nyertes svéd professzor pedig azt, hogy miért sóhajtunk.
A biológiai díjat az a felfedezés érdemelte ki, hogy egyes bogarak bizonyos ausztrál sörösüvegekkel kísérelnek meg párzani. A „miért szédülnek el a diszkoszvetők és miért nem a kalapácsvetők?” kérdésre keresték a választ a fizikai IgNobel kitüntetettjei.
Az 1991-ben alapított IgNobel a Nobel-díj amerikai paródiája, a nemzetközi tudományos élet azon szereplőinek ítélik oda évente, akik tevékenysége látszólag értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vezetett, egyúttal mulatságosnak tűnik.