A teknősök ásítását kutatókat is díjazták

A 2011-es IgNobel élettani díjat Anna Wilkinson és társai kapták annak megállapításáért, hogy az ásítás nem ragályos egy teknősfaj egyedeinél. A kémiai díjat japán szakemberek érdemelték ki, akik wasabin alapuló tűzjelző rendszert fejlesztettek ki. Az orvosi kategória nyertesei azt vizsgálták, milyen hatással van döntéseinkre a vizelet visszatartása, a pszichológiai kategóriában nyertes svéd professzor pedig azt, hogy miért sóhajtunk.

A biológiai díjat az a felfedezés érdemelte ki, hogy egyes bogarak bizonyos ausztrál sörösüvegekkel kísérelnek meg párzani. A „miért szédülnek el a diszkoszvetők és miért nem a kalapácsvetők?” kérdésre keresték a választ a fizikai IgNobel kitüntetettjei.

Az 1991-ben alapított IgNobel a Nobel-díj amerikai paródiája, a nemzetközi tudományos élet azon szereplőinek ítélik oda évente, akik tevékenysége látszólag értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vezetett, egyúttal mulatságosnak tűnik.