Mutatjuk a tényeket: az Unióban példátlan mértékben javult a magyar nyugdíjasok helyzete

Ezen felül a mostani hatvanasok magasabb iskolai végzettségűek és egészségesebbek is, mint 10-20 éve.

Azért sem lehet a pénztárak nyakába varrni a rossz gazdálkodást, mert ők alacsonyabb hozammal voltak kénytelenek megvásárolni az államkötvényeket.
„Azt állítja Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott, hogy ha a magán-nyugdíjpénztári tagok által megtakarított 3160 milliárd forintot 13 éven át állampapírokba fektették volna, akkor átlagos hozammal számolva ez az összeg 3860 milliárd forint lenne.(...)
Ezzel szemben a tény az, hogy 13 éven keresztül csak nagyon kevesen voltak nyugdíjpénztári tagok, ugyanis minden évben csak az újonnan munkába állóknak volt kötelező belépniük a rendszerbe. Így aztán a több mint hárommillió tag állítólagos 200 ezres többletét sem lehet lazán összeszorozni, hogy kijöjjön belőle a 700 milliárd forintnyi hiányzó eredmény. De azért sem lehet a pénztárak nyakába varrni a rossz gazdálkodást, mert ők alacsonyabb hozammal voltak kénytelenek megvásárolni az államkötvényeket, mint az egyszerű földi halandók, ezzel könnyítve a magyar államháztartás terhein. A Selmeczi Könyvelői Kft.-nél persze minderről nem kell tudni.”