Szélkereket, ezeret?

2011. április 06. 11:28

Fukusima után újra napirendre került az atomerőművek leállításának kérdése. A Greenpeace szerint elengedhetetlen a nukleáris leszerelés, mivel az erőművek súlyos biztonsági kockázatot hordoznak. A zöld szervezet úgy véli: a nyugati országok a megújuló energia irányába haladnak, Magyarországnak is ezt a trendet kell követnie, melyre történelmi lehetőséget nyújt az Orbán-kormány kétharmados felhatalmazása. A Mandiner Rohonyi Péterrel, a Greenpeace atomszakértőjével beszélgetett Paksról, megújulásról, háttéralkukról és katasztrófákról.

2011. április 06. 11:28
Zulik Ákos

A Greenpeace egyik közleménye szerint Fukusima óta az atomerőművek leszerelése mér nem energetikai, hanem biztonsági kérdés. Mit jelent ez Közép-Európa számára?

Abban egységes minden szakértő álláspontja, hogy a fukusimai katasztrófa nem jelent komoly veszélyt a térségben. Saját atomerőműveink azonban igen. Paks nem biztonságosabb, mint a hasonló korú nyugati és orosz erőművek, sőt. A legbiztonságosabb technológia ma a reaktor köré épített vasbeton dómkupola, ez 1 százalékos szivárgást engedélyez. Paks esetében, ahol nincs ilyen, ez a szám 10-14 százalék.

A természeti kockázat viszont itt mégiscsak kisebb. Itt nincs szökőár.

A természeti katasztrófán kívül kétharmad részt tervezési és emberi hibák okozzák az atombaleseteket. A kimagasló japán szervezettség és munkakultúra ellenére ilyen mulasztások még ott is voltak.

A 2003-as paksi és a 2006-os forsmarki üzemzavar esetében mégsem történt atombaleset.

Az, hogy  forsmarki üzemzavarból nem lett katasztrófa, csak a szerencsének köszönhető – ezt az erőmű igazgatója mondta. A paksi üzemzavar, mely a kilencvenes és kétezres évek komoly biztonsági fejlesztései után következett be, INES 3 besorolást kapott.  Összehasonlításképp: az első héten a fukusimai eseményeket is csak INES 4-nek minősítették.

Nem lehet ez az információs aszimmetria következménye? Mást mondott a japán kormány, az atomerőmű, a zöld szervezetek és a nemzetközi sajtó is.

Ez sajnos szinte mindig így van az atomenergia körül, ennek oka pedig a transzparencia hiánya. A Greenpeace végig hiteles adatokkal, felhívásokkal állt elő, melyeket 1-2 nappal később a WHO és a hatóságok is átvettek.

Miért nem energetikai kérdés az atomerőművek léte? A világ elektromos áramtermelésének 16 százalékáról, 442 reaktorról beszélünk.

Azért, mert újra láthatjuk, hogy emberek tömegeit érintik a káros hatások. Kész tervek vannak a nukleáris leszerelésre – többek között a Greenpeace-nek is. Terveink részei az ENSZ Környezetvédelmi Szervezetének zöld gazdaság tervének is. A zöld utat választotta Hollandia, Németország és Ausztria, de felülvizsgálja energiapolitikáját Kína is. Ezek valós elképzelések. Mindeközben a világ atomenergia-termelésének megnégyszerezésével is csupán 4 százalékkal lehet mérsékelni a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátást.

Varró László, a Nemzetközi Energiahivatal egyik frissen kinevezett vezetője szerint a világ olajkészletei folyamatosan nőnek. Nem lehetséges, hogy egy esetleges leszerelés után a fosszilis energiahordozók lépnek a képbe?

A zöld irányhoz gazdasági érdek is fűződik. A fentebb említett, zöld politikát választó országokban csökken a nem megújuló energiatermelés támogatása, a megújulóké ezzel szemben nő. A gáz átmenetileg jobb megoldás, mint az atomenergia, hiszen lokális erőművekkel is lehetőség van gázalapú áramtermelésre. Ez esélyt biztosít a biogáz elterjedésére. Varró úr is rámutatott: a gáz nem veszélyezteti az ellátásbiztonságot.

Mitől jobb a gáz, mint a nukleáris energia? Hiszen sokkal szennyezőbb, a CO2 kibocsátást tekintve is.

A légkörszennyezés és a környezetszennyezés nem ugyanaz. A gáz - amit átmenetinek tekintünk - csak a CO2 szempontjából rosszabb az atomenergiánál. Ezzel szemben Csernobil óta 800 jelentett esetben történt nukleáris szennyezés. A gáz nem okoz nukleáris robbanást, a biogáz pedig az amúgy is keletkező hulladékból nyeri az energia nagy részét.

Magyarországon politikai, diplomáciai és nemzetgazdasági érvek is az atomenergia mellett szólhatnak. Egyes pletykák szerint Magyarország a paksi atomerőmű bővítési szerződésével kompenzálhatja Oroszországot a Szurgutnyeftegaz körüli tőzsdei mizéria és a Malév-ügy miatt. Ez nem írja fölül a leszerelés mellett szóló érveket?

Magyarország fő gazdasági partnere Németország. Ők pontosan ellenkező irányba indulnak, egy atomreaktort végleg, hetet pedig három hónapra már leállítottak. Magyarországnak nem háttéralkuk mentén kell döntenie, hanem a versenyképességet, és az emberek biztonságát kell figyelembe vennie. A nyugat és Kína, de Románia is jobban áll már például szélenergia terén.

A zöld gazdaság biztosítja a KKV-k és a hazai nagyvállalkozások szerepét: pl. napkollektorok, napelemek, szélkerekek, napelemes üvegek gyártására van szükség. A magyar szürkeállomány itt is bizonyít, fontos zöld találmányaink vannak. Ez lehetőség a felemelkedésre, exportálható tudással állhatunk elő.

Megéri hosszútávú elképzelésekért feláldozni az orosz-magyar kapcsolatokat, elhidegülést előidézni?

Nincs köztes út. A megújuló és nem megújuló energia alkalmazása egyszerre nem megy, gazdasági károkat okoz. A két energetikai út versenyét focimeccsként nézve a Greenpeace szerepe olyan, mint egy jó sportriporteré, aki a kedvenc csapatának szurkol, ám hitelesen tudósít.

Rendszerszerű gondolkodásra van szükség: nap-, szél-, és geotermális-, vízenergiára, megfelelő erőforrás-elosztásra, modern információs rendszerekre, és okos hálózatokra, fogyasztóoldali szabályozásra. Számtalan irányra lehet ráállni. A szél bizonyos adottságok esetén már most versenyképes árat biztosít, tíz éven belül ez az egész rendszerre jellemző lesz. A Német Ipari Kamara szerint a napelemes áram ára 2016-ra Magyarországon is a hálózati áram árára esik vissza.

Ha meg is valósul, versenyképes lesz ez a jelenleg legolcsóbb nukleáris energiával szemben?

Paks azért lehet ilyen olcsó, mivel nem a szabadpiaci elvek alapján épült. Új reaktorokkal az atomáram ára minimum a duplájára, vagy akár a triplájára fog nőni.

Állami támogatással, szubvencióval hajtanák végre a zöld forradalmat?

Új állami támogatásokra nincs feltétlenül szükség, de a meglévő támogatásokat zöld elveket követve kellene újraosztani. A magyar kormány kétharmados többsége történelmi lehetőséget biztosít az ilyen irányú lépésekhez. Ezek gazdasági hatásai pedig illeszkednek a kormány nemzetépítő szándékaihoz.

Végszó gyanánt meg tudná mondani, hogy hány szélkerékre van szükség a paksi atomerőmű termelésének teljes kiváltásához? Ez adja jelenleg a belföldi termelés 41,2 százalékát.

Ez a kérdés értelmezhetetlen, mi rendszerben gondolkodunk. Egyébként Paks névleges teljesítménye 2000 MW, 80-90 százalékos átlagos kihasználtsággal működik. Mi 1000 MW szélenergiát tűztünk ki célul, a szélenergia hatásfoka pedig kb. 20 százalék, tehát ehhez 5000 MW-nyi szélkerék szükséges. A fenntartható energiagazdálkodás nem ezen múlik, hanem azon, hogy a rendszert merre alakítjuk.

Összesen 144 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
ati27
2011. április 07. 12:07
Egy dolgot nem árt még tisztázni! A környezetbe került sugárzó elemeket. Ugye ilyen esetben a következő 2 izotóp kerül ki: A jód amelnyek a felezési ideje 8 nap. Ez kb 1,5 hónap alatt eltűnik. A másik elem a cérium, aminek a felezési ideje 30 év. Ez már picit rosszabbul hangzik, egészen addig amíg el nem gondolkodik az ember! Csernobilban pl hatalmas mennyiségű került a környezetbe! DE! Pl a kísérleti légköri atomrobbanásoknál 100x több cérium-izotóp került a légkörbe, mint a csernobili eset kapcsán! És ezek a robbanások szintén frankón szétszorták a cuccot, mert ugye elég sok feljutott a sztratoszféráig, és a magas légköri áramlatok elég hatékonyan szét tudták teríteni! Csak ezekről ugye nem szól a fáma!
Balt
2011. április 07. 12:04
Ja, és az INES skála, csak a tisztánlátás kedvéért: http://hu.wikipedia.org/wiki/INES A paksi 2003-as üzemzavar máskülönben az éves nagyleállásra (TMK) kivett blokk fűtőelemeivel történt, nem üzem alatt, tkp. nem az üzemmel összefüggő esemény.
ati27
2011. április 07. 11:50
No beleszólok én is! Ha ez az ember "szakértő" akkor én meg az angol királynő vagyok! :) szeretem az ilyen általánosító megjegyzéseket! Egyet felejtenek el ezek az "un" szagértők" :rendszerben gondolkodni! Az atomenergia megkerülhetetlen! És jelenleg a legzöldebb energia. A hulladék kérdése is árnyaltabb, ugye egyszerűbb lokalizáltan kezelni ezt a hulladékot, mint pl a Co emmisziót, ezt általában elfelejtik hozzátenni. Apropó CO emmiszió, pl egy rosszul megtervezett vizierőmű jóval több emmissziót képes kibocsátani, mint a szénerőművek! Miért? Több helyen felmerült a probléma, hogy a felduzzasztott tóban nem megfelelő ökoszisztéma alakult ki, és burjánzásnak indultak külömböző létformák (algák) melyek elpusztulva igencsak méretes emmissziót okoznak. ( Ha volt már valakinek akváriuma az tudja miről beszélek: Ha sok a fény zölden virágzik a víz, ha kevés akkor barnán.. Más aspektus: Ha rendszerben nézzük 5-10 ezer szélerőmű legyártása telepítése fejalagosan mekkora energiába is kerül? A nyersanyagok kinyerése, feldolgozása, majd a gyártási folyamat energia-igénye? A logisztika, szállítás-felálítás-support? Hm? És a szél bizonytalansága miatt ugye nem haladhatja meg a rendszerben a 10-15%-ot ez a szegmens! Ugyanez a napenergiával, habár ott a bizonytalanság lehelletnyivel kisebb! De pl felhős idő nagyban rontja a hatásfokot, a téli időszak is! Akkor még nem beszéltem az elektromos autókról. Ugye az energiatárolás a fő probléma, és az akkumlátorok is elég sokat fejlődtek az elmúlt 10 évben. De még mindig nem eléggé! Más aspektusból pedig rengeteg ritka, és nehezen előállítható anyagot tartalmaznak, amiket igen költséges (és azért költséges mert energia igényes) kitermelni. Tehát az egész processzt vizsgálnánk ami alapján az elektromos autó "létrejön" lehet hogy jóval magasabb emmisziót kapnánk mint egy hagyományos benzines változatnál! Arról meg nem is beszélek, hogy egyetlen előnye van csak , és az elég vékonyka: ugyanis ezzel a módszerrel csak az emmisszió helyét változtatod. Ergo ami villanyárammal feltöltöd az máshol okoz kibocsájtást.. A megoldás: a takarékoskodás lenne: pl minek kell egy autónak 100-150 Kw-os motor? meghúzni a limitet, mondjuk 60-nál! és a kibocsájtási limitet is! Az autóiparban erre manapság egész jó előirányzatok vannak.. Másrészt épületek szigetelése, kollektorok is sokat javíthatnának! Sok-sok apró lépéssel átcsoportosítással szerintem 20-30 % megtakarítás bőven elérhető! Esetleg be lehetne vezetni fogyasztási limiteket pl vízre is. Ez lenne az igazi "zöld politika" Szerencsére most egy olyan helyen élek ahol ezeket komolyan veszik: pl szelektív hulladékgyűjtés: Éghető külön biológiailag lebontható(kajamaradék pl) külön gyűjtve. A visszaforgatható papír szintén, az üveg színes/szintelen külön, elemek akkumlátorok, világítótestek szintén külön-külön szortirozva. Ez így elsőre bonyolultnak hangzik, de pillanatok alatt meg lehet szokni! Mi történik ezekkel a hulladékkal? Az éghető megy a helyi hőerőműbe, ahol a lakótelepek fűtésére segítenek rá! A lebomló cuccból pedig biogázt fejlesztenek, amivel a tömegközlekedés (főképp helyi járatos buszok mennek) De a városhoz tartozó önkoris tulajdonú autók egy része is biogázzal üzemel! Szal lehet így is!
bodicsek
2011. április 07. 11:06
Tessék, kiindulásnak ezt kell megérteni http://npp.hu/balesetek
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!