Fleck Zoltán szerint elképzelhető, hogy az ügyészség vádat emel Biszku Béla ellen a kommunizmus bűneinek tagadása miatt, a szólásszabadság érdekében azonban reméli, ha így lesz, a bíróság felmenti az egykori belügyminisztert. A jogszociológus az MTI-nek elmondta: pótcselekvésnek tartja az 1956 utáni megtorlások egyik irányítójának nyilatkozata miatt indított eljárást. Biszku Béla ellen Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő tett feljelentést az után, hogy a kommunista politikus a Duna Televízióban augusztus 4-én sugárzott interjúban ellenforradalomnak minősítette az 1956-os forradalmat, valamint igazságosnak és jogszerűnek tüntette fel a megtorlások idején lefolytatott büntetőeljárásokat, így a meghozott halálos ítéleteket is.
Fleck szerint a Biszku-ügy lehet a júniusban elfogadott törvénymódosítás első próbája, amikor kiderülhet, hol a szólásszabadság határa a történelmi események értékelésekor. A jogszociológus bízik benne, hogy ha az ügy eljut is a bíróság elé, ott felmentő ítélet születik, mert szerinte a történelmi események megítélését az államnak nem szabad a büntetőjog eszközeivel üldözni - még akkor sem, ha a vélemény a többség számára bántó vagy felháborító.
Az ELTE oktatója emlékeztetett, hogy több európai országban kizárólag a holokauszt megtörténtét tagadó kijelentések szankcionálása érdekében hoztak jogszabályokat 1945 után. „Nem tartom helyesnek, hogy Magyarországon a kommunista diktatúra bűneinek tagadásával egészítették ki a rendelkezést, e logika alapján azonban egyértelműen büntethető lenne például az a hazug állítás, amely szerint az ÁVH senkit sem gyilkolt meg 1956 októberében” - mondta, hozzáfűzve, hogy a véleményeket ennél szabadabban kell megítélni. A jogszociológus egyszersmind parodisztikusnak nevezte, hogy Biszku Bélának a rendszerváltás után húsz évvel elmondott néhány mondatáért kelljen esetleg bíróság elé állnia, miközben tetteiért sosem vonták felelősségre.